A Gerecse lankáin, lelkiségének lejtőin bolyongván felhágtam a helyi Kálváriára. Feleségem tulajdonképpen valamiféle FMA nővér, amolyan civil apáca az oktató rendben, az ő útmutatása alapján vettem célba az emelkedőt. Ez egy közismert szimbolikus dolog, ahogy fizikailag emelkedik az út, úgy emelkedsz véle lelkileg te is. Az útmutatás meg így szól: - Fel! Oda! – és srégen felfelé kell mutatni a mutatóujjal. A vándorlás stációi elég érdekesek, az ország hétköznapi kárváriáival ellentétben itt minden üzenet más építészeti megvalósulás, és más és más falu, város felajánlásaiból jött létre. Tehát itt megáll, ott elesik, amott kendőt kap, aztán újra botlás, és vonszolja a nagy fagerendát egészen a végső állomásig… a Golgota tetejére érve meg is találod a terhek cipelőjét, egy nagyon látványos szoborcsoport, ahol két robosztus nőalak között egy meglehetősen kicsi, eléggé sorozatgyártottnak tűnő Krisztus tengeti halál utáni életét, Mária és Mária Magdaléna vigyázó szemeinek kereszttüzében. A latrok keresztjei üresek, ők nem voltak örökéletűek. És persze, ilyenkor jön üzenet, a további útmutatás, mint az úttörőknél az akadályversenyen. Menj tovább, keresd meg az utat az úttalan vadonban, hágj fel ama hegyre is, mert teremtő atyám látni kíván! Parancs, értettem! típusú arcot vágtam, és elindultunk ama hegynek. Tényleg hosszú bolyongás, szenvedések, eltévelyedések, szaggató töviskoszorúk rengetegében, sok megtett mérföld után feljutottam Oda… és ekkor szóla a barlangi Isten, az setétnek mélységes odvából, ahogy mindig is itt kapom meg a további útmutatót a további lét felé:

- Nem adok most semmiféle kőtáblát… nem gyújtogatok semmiféle csipkebokrot, régen volt csapadék, még leég az erdő… lihegd ki magad, aztán fordulj meg, térj vissza üres kézzel, de teli szívekkel, és szólj azokhoz, alant a völgyeknek üdeségén, hogy azonnal hagyják abba azt sok ökörséget, amit a nevemben elkövetnek!

2021. október 16.

Üzenem valamennyi ismert és nem ismert gyermekemnek, unokámnak, és főleg mindazoknak, akik idáig tövig rágták a körmüket meg még az ujjaikat is, hogy most akkor mi gyárilag médek vagyunk, vendek, káldok, búrok vagy abház kormoránok, hogy kiderült az igazság, fellebbent a lepel! Az USA-ben megcsináltatott DNS-vizsgálatom szerint:

58.6 % balkáni

24.2 % skandináv

14.3 % kelet-európai és

2.9 % balti vagyok, a génállományom szerint.

Semmi szittya, parittya, mongol teve, stb. nincs a családban, legalább is részemről…

Na, most akkor ez vagy jelent valamit, vagy nem. Sokkot okozott? Kinek? Megnyugtató, hogy az örökítőanyagom szerint alapvetően EMBER vagyok. Minden valószínűség szerint Homo Sapiens, és nyilván nem tartozom egyetlen nemzethez sem kizárólagosan. Már egy jó ideje hiányzik belőlem a mániás nacionalizmus. Mert nincsenek tisztavérű izék sehol, én sem vagyok az, meg te sem vagy az. Éljen az emberiség, úgy, ahogy van, közösen, birkózzon meg vállvetve, testületileg a saját közös bajaival, és már régen nem hiszem azt, hogy vannak a Föld népei közül olyanok, akik közelebb állnak hozzám és vannak, aki távolabb. Emberek vagyunk mind, a legváltozatosabb génösszetétellel.

„Amikor odaért, látta, hogy egy öregvásárba csöppent. Volt ott egy fapad a tűző napon, meg nagy kövek, amelyeken az utoljára érkezők ültek. Az öregek a padon ültek sorban, és három kő is foglalt volt már. Hét férfi és öt asszony. A községi főcsiszár a pad előtt állt, hóna alatt egy műbőr katalógussal. Kopott barna kabát volt rajta meg szöges cipő, fején pedig, a hőség dacára, egy ocsmány vakondbőr sapka. Büdös volt, az öregek pedig még nála is büdösebbek. Többnyire mozdulatlanul ültek, összekulcsolt kezükkel simára koptatott botjukra támaszkodva, valamennyien piszkos, formátlan ruhákban, borostásak voltak, arcuk ráncaiba megült a kosz, szemük résnyire szűkült a napon végzett sok munkától. Fogatlan, bűzös szájukkal egyfolytában nyammogtak.

- Tessék, tessék – szónokolt a főcsiszár -, ez itten nem drága, és még elszolgál egy darabig. No, Lajos, nem viszed el a kölykeidnek? Lehet, hogy még megvan neki.

- És meg is tudja mutatni nekik – rikkantotta valaki.

- Naná hogy meg! – kapott a szón a községi főcsiszár. – Na gyere csak ide, te vén trotty!

Felhúzta a padról. Az öreg görnyedten lépett előre.

- Mutasd meg nekik, hogy mi van a gatyádban! – bíztatta a főcsiszár.

Az öreg reszkető kézzel gombolni kezdte a sliccét. A széle fénylett a zsírtól meg a sok használattól. Az emberek hahotáztak.

- Na né már! – örvendezett Lajos. – Csakugyan van még neki valami!

Odahajolt az öreghez, és nevetéstől pukkadozva méregette szánalmas zacskóit.

- Nocsak! Az angyalát! Megveszem – fordult oda a főcsiszárhoz. – Száz frankot adok érte.”

(Eddig az idézet Boris Vian Szívtépő című könyvéből. A történet másképp folytatódik, present day)

Ekkor lépett oda Orbán Viktor. És szólt is:

- Rálicitálok! Minden öreget megveszek, fejenként 80 ezer forintért novemberben!

2021. október 03.

Digitálisan jönnek-mennek a pártállam kortesei és hintik a rizsát. Ha görgetek, még záporozik is, mint egyes esküvőkön szokás. A legtöbb kormányharsány annyira fegyvertelen szellemileg, hogy nem nagyon tud velem és a társaimmal mit kezdeni, inkább letilt. Csak azokhoz az árnyékban neveltekhez tud szólni, akik üveges szemmel ülnek a fészekben, a csőrüket nagyra tátják és várják, hogy a megérkező beléjük öklendezze a következő adagot. Ők vevők erre, ebből élnek, a kormánymédia gyomortartalmán vagy csecsén. Száll a halálmadár és huhog, vigyázzunk, mert baj lesz, Gyurcsány jön, adót emelt, rezsit emel, nyugdíjat elvesz, ránklő… a szegényember meg jajveszékelve bebújik a matrac alá, és onnan fél szorgalmasan. De tenné már valaki helyre ezt a dolgot, mert ebben a zsibongó kiabálásban nem lehet egy értelmes szót sem meghallani.

Én a magam részéről egy darab Gyurcsányt nem vízionálok, de ha jön, nincs mitől félnem. Remélem, hogy nem kap kiemelt vezető szerepet, vezetgesse csak a pártját, szerintem nem alkalmas ember az ország élére. Márki-Zay, Karácsony vagy Dobrev Klára ötször megfelelőbb lenne, jó, hogy ők hárman vezetik éppen a jelöltek listáját. Mert mi a jó, meg mi a rossz abban, ha Orbán megy, meg Gyurcsány vagy valaki más meg jön? Van egy régen elfelejtett kulcsszó, sőt, nem is egy, de több is, ilyen pusztult szavak, hogy tisztesség, becsület… és akkor most emlékezzünk, hátha… volt egy olyan világ, amikor láthatóvá váltak a zsebek. Üvegzseb, így hívták ezt régen. Aki pénzt kért, pályázott, az nyilvánosan méretkezett meg, mindenkinek ugyanolyan esélye volt megtudni, hogy mire lehet, és mindenki nyomon is követhette, hogy hogyan is zajlik ez. Mindenkinek kötelessége volt közzétenni, hogy mit nyert, mikor és azt mire költötte. Ez az egész a feledés homályba veszett, ma csak annyit tudsz, hogy Hadházy véletlenül megtudta vagy kiderítette, hogy Mészáros, Garancsi vagy Tiborcz ma is nyert 50 milliárdot, és a beruházás, építkezés reggeltől estig a tízszeresére drágult. 50 évre titkosították, pénz eltűnt, elrepült Dubajba vagy a Maldív-szigetekre, vagy táska és karkötő lett belőle Ráhelnek vagy Andreának… aki ezt nem érti, nem látja, nem tud erről vagy nem hiszi, az mindenféle intellektuális képesség rászoruló koldusa. És ebből a folyamatból, ebből a szemfényvesztésből semmi haszna nincs a bámész választópolgárnak, csakis, kizárólag a felsőbb kasztok tagjai dúskálnak a zsákmány elosztásánál. Neked meg, aki a kastély erkélye alatt állsz a hidegben, port hint Novák Katalin, Rétvári Bence vagy valami Hollik a szemedbe, hogy jó ám itt, megint kedvezmény, megint adócsökkentés, megint visszatérítés, megint nyugdíjprémium ám! Lesz ám havi 5-6000 forint is! Vagy egyben adjuk oda! Még jobban ráígérünk! Mindenki kap nadrágot, cipőt meg inget is! Kell ez neked?? Mennyi a rezsid? Rá van írva, hogy ha nem a hős lenne hatalmon, akkor sokezret fizetnél? Ennyi, meg annyi milliót? És emelkedett a rezsid? Bizony, évente egyre többet fizetek én is. Olyan összegeket, amik régen egyáltalán nem is szerepeltek a szolgáltatók számláin. Aztán mennyiért tankolsz, koma? Már húszezerbe is belekerül egy tank benzin? Jééé… nem azt mondták neked, hogy ha drága lesz a benzin, akkor majd az állam jó nagyot adót csökkent rajta? Csökkentett? Olcsóbb lett? A Gyurcsány volt? A fenét…

Ha bárki győzne, aki az előválasztáson befutónak ígérkezik, helyreállna a megrendült bizalom Magyarország felé. A szemtelenkedő kis fazon távozása újra az emberi közösség, az Európai Unió büszke tagjává tehetne minket. Jogállam… a kulcsszó, az elfeledett szerződés, szövetség állam és polgárai között! Ha helyreállna a megrendült bizalom, a pénzügyi lehetőségeink is újra elérhetővé válnának. Adnának a norvégok is, mások is, nem csak az EU. Egy kizsákmányolt kis ország csak empátiát ébresztene a nagyokban.

Szóval, mitől is félnénk, emberek? A lehetséges jobbtól?

2021. 10. 01.

Tegnap óta sorra bukkannak fel az eredmények, mint a buborékok egy országnyi elmocsarasodott tóban. Színeződik a térkép, tendenciákat jelez előre. Meglepően sokszínű. De a szlogen szerint a magyar vidék amúgy is az. A NER látomásában egyvérű szittya és bigottan hites az ország, a valóságban meg azért ezerféle ember lakja, ezerféle vágyakkal. Csak nem tudnak sokszor egyhangon megszólalni, hiába ugyanaz az anyanyelve a legtöbbnek. Egyébként meg folyamatos támadás alatt állunk, 12 éve állandóan növekszik a belső nyomás. Polgári kormány, polgárháború. A sajátjaink küzdenek ellenünk, a szomszéd házban lakó ember, akivel közös a kerítésünk, talán még köszönünk is egymásnak. Lehet, még meg is vitatjuk, hogy szép időnk van ma. Este meg TV-t nézünk a tisztaszobában. A támadás egyik frontja, az állandó állóháború, hogy módszeresen legyilkolják a nép agyát. Régen is úgy volt, ahogy ma, a legtöbbször van a földesúr, vagy a királypárti polgármester, az meg kidoboltatja, hogy csak a királyt meg a földesurat lehet szeretni, minden jobbágynak elemi kötelessége, a koronás fő Isten akaratából uralkodik rajtunk, és boldog az az alattvaló, akinek a földesura minél több jószággal rendelkezik! Égen és földön repülőgépekkel, helikopterekkel, luxusautókkal bír, az vizeknek végtelenségein meg gyönyörű hajókkal! És boldog az a közmunkás, aki egy pillanatra leteheti a kaszát, abbahagyhatja a marokszedést, és lelkesen integethet a légben fölészálló urai és parancsolói felé. És ezt a világrendet a tisztelendő úr is, meg az iskolában a hitoktató tanár is buzgón megerősíti. Aki szépen integet, meg szépen szül, az szép adóvisszatérítést és más jutalmakat is kap. A fogható TV-kben csak ez látható, a kapható újságokban csak ez az írott malaszt. És mégis… és mindennek ellenére… 12 év alatt nem sikerült kiölni a szabadság utáni vágyat, a vidékek és városok szíve azért dobog, nem nyugszik, vár a megváltásra. A Hősök terén egykor kiírták Lenin talapzatára, hogy „Ne vigyorogj Iljics, nem tart ez örökké, 150 év alatt se váltunk törökké”… azt hiszem, 12 év alatt sem lettünk NER, csak a szolgalelkűek és azok is sokszor inkább kényszerből.

Az előválasztás a még élő szív dobogásának jele, meg annak, hogy nem mindenkinek pusztult el az agya, ennyi eszement támadás után sem. A király most kétségbeesetten teleplakátolja az országutakat, hogy vigyázat, jön vissza gonosz Gyurcsány, menj nézni a filmet, és tudatosítsd magadba, hogy újra ki fogja lőni a szemed! Az „Elkúrtuk” szót meg az óvodában ismerni kell már, az nem hat rosszul a gyerekek fejlődésére, sőt, gyorsítja azt. Szinte hallom, ahogy a szószékről a plébános kihirdeti lágy hajlításokkal, hogy „A szentmise véget ért, menjetek békével és nézzétek meg az Elkúrtuk című keresztény mozit!” Eszköz elkészült, eszköz be van vetve, körülbelül olyan primitív üzenete van, mintha arról készült volna film, hogy a rabszolgatörvények elleni tüntetéseken Orbán könnygázt vetett be, és mindenki megfulladt a Kossuth téren. Hááát, ha akarom, ebben is van részigazság, kétségtelen. De egy magához tért, öntudatos népet nem lehet örökké hülyeségekkel abrakolni. „Elkúrtuk” ellenére Dobrev Klára nagy fölénnyel vezet az ország nagy részén. És ez most független attól, hogy én szeretem-e Dobrev Klárát vagy sem. Őszinte leszek: egy Jacinda Ardern-nek vagy egy Sanna Marinnak jobban örülnék, és még csak nem is szavaztam Dobrev Klárára. De ha őt akarja a többség, és ő válthatja le Orbánt, akkor bármikor bármit, az életemet is rá, a segítségemet, a magam szerény eszközeit mind az öt ellenzéki miniszterelnök-jelöltnek felajánlottam feltétel nélkül előre és nem is változtatom meg a szavam! Egyáltalán nem lennék elkeseredve, ha bármelyik nyerne az öt közül, mindenképpen csak javára válna az országnak, Európának és nekem is egyaránt.

2021. 09. 30.

Vasárnap koradélután ácsorgunk a Dob utcában a séta vezetője körül, és hallgatjuk az egyébként rendkívül érdekes információkat a környék történetéről, meg éppen indulunk megnézni a felújított Rumbach zsinagógát, ami amúgy meseszép lett…

És akkor jön egy különítmény, egy fiatal lány mikrofonnal és mögötte zárt alakzatban három másik fiatal, szóval ékalakban húztak, akár a vadlibák. Egyáltalán nem voltak rosszarcúak, és rendezett ruházatuk volt. A lány minden két lépésnél belekiabált a mikrofonba, hogy Jézus szép, Jézus jó, Jézus felnyitja a vakok szemét, … eljövend, elmegy, feltámad, itt van, stb. Úgy láttam, hogy valami szórólapokat is osztogattak, az egyik fiú valami guruló bőröndöt is vonszolt ebből a célból. Ismétlem, nem látszottak bolondnak, csak mentek és a lány kiabált.

Mi van ezzel? Semmi, vallásszabadság van, mindenki azt kiabál, amit akar. Aluljárókban szórólapozó zenekarok tucatjai csinálják ugyanezt, Jézus minden aluljáróban lakik, él, mozog, feltámad, lenyugszik… de ez csak ennek az irányzatnak a privilégiuma? Ha ugyanez a lány ugyanezzel az arccal és mikrofonnal, ugyanezt kiabálja csak Leninről, vagy Allahról, akkor is ugyanez van? Ha a Krisnások szekérfelvonulása Hare Krisnázik végig a városon, azt szeretjük, szépek a táncoló lányok, egzotikus a zene, az ének, és nem bántanak senkit soha. Miután általában nem agresszívak, az ateisták nem is szoktak beszólni nekik, hogy bebebeee, nincs is Isten, nincs is Krisna… inkább beállunk táncolni velük.

Na jó, de például a sárga zenélő autó is a hét bizonyos napjain végigjárja a települést és lehet nála fagyasztott zöldséget is venni. Vagy a cirkuszosok autója és körüljár párszor és harsog, hogy megérkezett ám a világhírű, csak itt és csak most látható izé a szomszéd falu legelőjére! És semmi baj ezzel, legfeljebb bosszant, ha a délutáni szunyókálásból ver fel. Na, de Jézus azért mégsem pálcikás jégrém, azt hiszem. Akkor mondjuk, hogy ez un. érzékenyítés. Gyerekek is sétálhatnak az utcán a napfényben, a szülők ráérnek ilyenkor, vasárnap van, és legalább megtudják, hogy van ilyen lány is, aki ilyeneket kiabál. Na jó, ehhez nem kellett előzetes szülői engedélyt kérni, hogy ezt a gyerek láthassa, hallhassa, ez csak úgy jött, kérés nélkül. Ha ennek hatására szingli apáca vagy cölibát szerzetes lesz és halomra borítja az alaptörvényben rögzített családmodellt, akkor azért ki lesz a felelős? Nyilván vannak bonyolult jogi vonatkozásai is ennek… a gyanútlan szülő itt az utcán elveszíti leendő unokáját, ami ezért sohasem születik majd meg. De szerintem ezt nem kell elzárni a gyerekek elől, csak tudja meg nyugodtan, hogy ilyen is van. Meg, ha írnak ezzel kapcsolatban majd valami mesekönyvet, hát nyugodtan tegyék csak ki a könyvesboltban a polcra, meg a könyvtárakban is legyen.

2021. 09. 28.

Trófea az, ha megölsz valakit, és egy darabját kiteszed a vitrinbe. Feltehetően nem puszta kézzel ölted meg, nemes, hősies küzdelemben, nem a családodat védted meg, nem a húsa kellett, mert éhes voltál, hanem csak úgy, passzióból. Abszolút sportszerűtlenül, tisztességtelenül, becstelenül, távolból, lesből, egy baromi drága fegyverrel, ami a trófeának viszont nem volt. Ebből van most kiállítás és mindenki iszonyúan büszke rá, hogy mekkora nagy dzsentri nemzet vagyunk, a hobbiból gyilkolásban IS hasítunk, mint a légpárnás csatahajó, a világ élére törünk. Hála és tisztelet ezért jóságos, keresztény kormányunk hullámokban kiáramló, mélyszeretetet sugárzó nemzettestének, a KDNP-nek. Éljen és virágozzék az Állatvédelmi törvény!

Persze, fura állat az ember… a mellékelt kép illusztráció, nem a Vadászati Világkiállításon készült, hanem Sümegen, az Afrikáriumban. A falon levágott páviánfejek. Az ember egészen közeli rokonai. Ha macskák vagy kutyák lennének, amik nem annyira az emberek rokonai, akkor mindenki megőrülne, beperelnék a helyet, tetovált állatvédők bedöntenék a falakat, felgyújtanák az épületet tomboló népharagban. De ezek csak lelőtt páviánok. Csak azért lőtték le őket, hogy gyerekek csoportosan röhögjenek rajtuk, felnőtt nénik és bácsik szelfiket csináljanak velük és vicces képeket tegyenek fel a netre a rokonságról a rokonságnak. Egyébként meg ezerszámra vannak kitömött állatok az országban mindenfelé, nagyon elegáns, ha medvebőr van a kandallód előtt vagy vaddisznóbőr a falon, esetleg kitömött róka tartja a hamutartót a nappalidban…

Mert viszonyunk van a természettel. Aztán, hogy mit értesz „viszony” alatt, az már a te dolgod.

2021. 09. 25.

Édes kormányom és édes Államkincstáram megint megtalált az öregújsággal, ilyenkor hintik a sok buta, egyszerű, hozzám hasonlónak az igét, már a címlapon ott van (pont ott, ahol Eperjes Szamóca imádkozik, bűnbán, megtér és többször feltámad a halálból), hogy a szaros baloldal egekbe emeli a rezsit és elorozza a nyugdíjat… hát, anyám, apám, ekkora felütéssel nyit a korunk keserű Ludas Matyija, már akkor, amikor még ki sem nyitottad… Azután jön Orbán Viktor, aki szeret és mindent megad, meg még Varga Mihály értékrendje is szeret és tisztel és megad, kész Kánaán itt élni. Ha meg megnézel egy igazi statisztikát, hááát… Bulgáriát, Romániát, Lettországot talán még megelőzzük. A nagyon szeretett, nagyon tisztelt magyar nyugger az egyik legutolsó ebben a dinamikusan robogó és viharosan fejlődő gazdaságban. Persze, egy államilag dotált nyalinger klub, az Idősek Tanácsa hangosan hálás az asztalról lesöpört morzsákért is. De nem is ezért szólék…

A címlapon az Állatvédelem! Ma már közügyünk, harsányolja a lap. Öcsém, ez itt akkora nagy közügy ám, hogy épp most rendeznek eszement mennyiségű milliárdokért Vadászati Világkiállítást, ahol nagy-nagy nemzeti büszkeségünkre, a legkeresztényebbek lövik a legtöbb állatot, teremszám vannak kiállított tetemek, rókák, szarvasok, vaddisznók, és ebbe a csodálatos hullaházba még a gyerekeknek is kötelező elmenni, hadd lássa az a kölök, hogy így jár az a szemét élőlény, amelyik állatnak születik, nagyszabású performance lesz belőle, és nem elég, hogy milliárdokért hetekig egy botra tűzött, kitömött Megváltóval mászkáltak a városban legjobbjaink, most már térdig gázolunk a többi halálban is, maradványokból épül minden, lőpor és dögszag a természet, mert az igazi vadász az természetvédő, hiszen kint van a szabad levegőn, oszt kordában tartja az Isten kertjét. Persze, nem a legbetegebb, legcsenevészebb állatokat lövi ki, hogy hasznára legyen a fajnak, hanem a legszebb példányokat, a legerősebbeket, akik aztán szőnyegek, szobadíszek, fogasok lesznek az urak kastélyaiban, az ideológia még nagyobb dicsőségére. Ez a szép példa, gyerekek, így kell állatot védeni a szeretet vallásában, ilyeneket tanuljatok majd ti is, ha az óvodába belopózik egy vadászatra érzékenyítő tömeggyilkos és a kalandjairól mesél. Nem ám a gender! Hová is lennénk! Az állatvédelem! A szeretet! Meg az őszinte rajongás, az igen! Köszönjük a szép újságot, drága miniszterelnök úr meg drága pénzügyminiszter úr! Egy hálás kisnyugger

2021. 09. 24.