Ez volt a legismertebb mániája ennek a beteg kis zsarnoknak, hogy ő aztán mekkora nagy focirajongó… erre még azt mondhattuk, hogy de legalább szeret valamit. Semmihez sem értett soha, tanácsadók hadai veszik körül, aztán összevissza csatlakozik hol ehhez, hol ahhoz, vagy éppen ellene fütyül. De a foci, az megmaradt végig, szerte a hazában tornyosul egy-egy hegynyi stadion, árnyékot vetve az alatta omladozó kórházakra. Hát díszlet az van, foci még nem annyira, de ez a nyomasztó kaparás, hogy idehozni valami rangos sporteseményt, ha már a fél világ csak undorral kerül bennünket, na, ez most talán összejött valahogy. Infrastruktúra van, igaz, hogy az EU nem éppen erre gondolt, amikor az infrastruktúránkat szerette volna fejleszteni pénzhegyekkel, de ez lett belőle. Valahogy mindig stadionra váltódott át az összeg jórésze. Meccs van, lesz, külföldiek idejönnek, egy olyan országba, amelynek vezetőjével nem fog kezet civilizált politikus, vagy ha igen, hát egy hétig kezet mos utána… még Vatikán pápája sem kíván találkozni az önjelölt főkereszténnyel. Bűnözők lábát szívesen megmossa bármikor a börtönben, de egy ekkora szélhámossal kezet fogni azért mégis csak alantasabb dolog.

Szóval, Labdarúgó Európa Bajnokság van, jönnek ide az idegenek focizni meg szurkolni, teljesült a faluszéli kiskoma gyerekkori álma, erre most igen rutinosan és szokás szerint, lehúzza a gatyáját és belerondít az egészbe. A földrész sportolói úgy üzennek hadat a rasszizmusnak, azaz kifejezik egyöntetű véleményüket, hogy mivel nem értenek egyet, letérdelnek meccs előtt, fejet hajtva a világ lelkiismerete előtt. Mi nem. De nem elég, hogy nem, még a toprongy, bárdolatlan tahó magyar ki is fújolja a fejet hajtó sporttársakat. Ehhez, ha még egy szikrányi kétséged is lett volna a neveletlenségével kapcsolatban, a fociőrült miniszterelnök is teljes mellszélességgel csatlakozik, nyilatkozik is, nehogy már elfelejtse bárki is, hogy mi zsigerből rasszisták, homofóbok, embergyűlölők vagyunk hivatalosan, államilag. És teszünk is róla, hogy meg ne feledkezzen erről senki. De nem eredménytelen a dolog, ma már nem a gulash, Puskás, meg Neumann János neve jut eszébe az idegennek rólunk, hanem a fasizmus, a kirekesztés, a vétó, a gáncsoskodás, a korrupció és lopás. Pompás eredménye ez a diplomáciánknak. Magyarország nem csatlakozik semmi jóhoz, ami a tágabb közösség érdekeit szolgálná, de beleszellent bármibe, amit a többiek szeretnének. Hruscsov is egy faragatlan kis muzsik volt, pláne, amikor a cipőjével verte az asztalt az ENSZ közgyűlésén. De Hruscsov egy világhatalom vezére volt, erdőnyi tankkal és felhőnyi repülővel, nem egy bolhányi ország három tömegoszlató vízágyúval.

Ha jól érzékelem, szépen „kifociztuk” magunkat Európa és a világ tárgyalótermeiből, majd a templomaiból is, most meg, elég hatékonyan, még a világ futballpályáiról is. De Albánia, Bahrein, Grúzia vagy Mongólia még mindig fogad minket minden korlátozás nélkül.

2021. június 10.