A járvány okozta helyzet okán van időd elgondolkodni és régi/új felfedezéseket tenni… ez eddig is nyilvánvaló volt, csak más helyzetekben nem gondolsz rá egyáltalán:
A világ összes politikai pártja, egyháza, politikusa, királya, igehirdetője, tábornoka, hadserege, focistája stb. egy kalap fáradt salakanyagot sem ér az orvosokhoz, nővérekhez, bolti eladókhoz, földjeiken termelő parasztokhoz, szakácsokhoz, szerelőkhöz, tanárokhoz, stb. képest, ha a helyzet komolyra fordul. Lehull a lepel, véget ér a szélhámosság, mellébeszélés, az üres, hatalmi szaremberkedés, amikor ránk szakad a valódi tragédia. Mindezt a boldog békeidőkben nem érezzük, énekes sztárokért, színészekért, hordószónok uszítókért, hazafiaskodó félkegyelműekért, félmeztelen celebekért rajongunk, meg észtosztó hitvány hülyék előtt hajlongunk egy életen át. De ha itt a baj… rájössz, hogy a világ iszonyatosan, de baromira, de nagyon-nagyon jól meglenne császárok, cárok, kardinálisok, hiperellentengernagyok és minden léhűtő nélkül, de dolgozó, védő, óvó, tápláló, érted fáradó ember nélkül nem. És ez fordítva egyáltalán nem igaz.

2020. március 24.