Együttkülön

Egy-egy tudományos-fantasztikus regény vagy film esetén úgy olvastam vagy láttam, hogy egy bolygót, egész emberiséget fenyegető általános veszély esetén a Föld lakossága inkább összefog. Megszakítja az idióta háborúkat, félreteszi az elmebeteg embergyűlöletet, pártszimpátiát, és hovatartozástól függetlenül segít, ha tud a másikon, bárhol éljen, bárhonnan jöjjön és bárki legyen is az.
Ez a dolog, mármint a sci-fi, most valósággá lett, és valahogy nem pont olyan, mint ahogy elképzeltem volna. Azonnal testvérré kellett volna válnunk, azonnal közös döntéseket kellett volna hozni és nem kajánul vigyorogni addig másokon, amíg egyenként el nem ér bennünket is a baj. Talán ezt a célt szolgálhatná egy ENSZ, vagy egy világméretű Egyesült Államok, amit nyilván a földgolyón lévő számtalan gügye kis nacionalista foltocska hevesen ellenez. Jellemző, hogy nem a nemzetek legjobb koponyái gyűlnek össze a világ legjobban felszerelt, közös laboratóriumába, hanem külön-külön, országonként újra és újra izoláljuk a vírust, meghatározzuk a genetikai összetételét, aztán viháncolunk itt a neten, hogy a világon elsőként mi! Már megint mi vagyunk a legeslegmacsóbbak! Közben meg annyit sem tudunk, hogy saját magunknak vírustesztet vagy elegendő maszkot gyártsunk, hanem sorban állunk érte a világ nagy boltjainak pultjainál. Az gyalázatos, hogy a főnök (és ez most pártfüggetlen kijelentés), nagypofával bejelenti, hogy az országban minden van mindenhez, semmi hiány, és a kórházak, az orvosok meg a nővérek itt könyörögnek sorban a neten, hogy ez sincs, az sincs, amaz sincs, és erre megint a civilek, magánszemélyek fognak össze és segítenek a képmutató, szarházi állam helyett. Ez azért pártfüggetlen, mert ugyanezt mondanám bármelyik elnökünkre, akármilyen párt is adna, jobb, bal vagy zöld, mindegy. Volt képe, esküszöm, azt mondani, hogy nyugodtan bízzanak benne, miközben reggel ezt mondta, este meg azt. De a fekete lelkére akasszanak száradni minden halotti lepelt annak, aki 10 éven keresztül használatlan stadionok tömegét építette fel röhögve, miközben a híres-neves szuperkórházakról rendre csak kamuzott össze-vissza. Emlékszem a cinikus KDNP-s álszent dumákra, hogy inkább tízparancsolattal kell gyógyítani, meg inkább szaporodni, mint a mezei nyúl, semmint itt kritizálni, hogy nem jó az egészségügy. Most szeretném látni, hogy Kásler, Balog vagy Rétvári bombabiztos hitében bízva kézrátétellel meg tízparancsolattal gyógyít a Szent László Kórházban! Vagy nem működik mégsem? Az is milyen álságos már, hogy most aztán lezárja mindenki erre is, meg arra is a határt. Nem utazik be senki, csak a mieink! Tungold Kromsperg egészséges lenne, de nem, ő nem jöhet. Küküllőfarki Huszár János meg tömegével bármikor, akármilyen vírussal fertőzött területről, mert az nemzeti vírus, már Etelközben is ezt hordtuk a nyeregtakaró alatt. Ja, és ingázni is lehet, persze. Hozni, vinni. De legalább mindenkinek megvan az a büszke tudata, hogy összehordtuk ide magunknak a fél világról, aztán keverjük és osztjuk a vírusokat, mint jobb helyen a kártyát. A szomszédba meg a szögesdrótokon túl, hát az hal meg, aki akar, kedvére. Világszolidaritás. Az imalánc is - láttam – csak értünk szóljon, a Kárpát-medence lakosságát mentse meg az elöljáró feljebbvaló, a többi meg akár lifttel a Föld alá… szép dolog ez, tényleg.
De ha mindez nem lenne elég, a főravasz most akarja felruházni magát éppen teljhatalommal. Kihasználva a helyzetet, visszaélve a világ nyomorúságával. Putyin éppen megszavaztatta magát ezer évre, a türménbasik (vagy kipcsak) is bebetonoznak családilag több generációra, hát mi is meg a sztyeppe fiai vagyunk, a halottakra meg ne fekete lepedő szálljon, hanem koronás nemzetiszalag.

2020. március 22.