Surmó Baromállat jól elverte az öreg nénit a Főtéren. Letépte a nyakából a láncot, levágta az ujjáról a gyűrűt ujjastól, nem bíbelődött a cibálással.
Mikor a néni keserves óbégatására odasiettek az emberek, és megérkezett a rend őreinek szerve is, a néni vérző kezével Surmó Baromállatra mutatott és azt sírta, hogy könyörög, segítsenek rajta, mert kirabolták.
Surmó Baromállat, aki még ott nézte a csődületet zsebre dugott kézzel, szembefordult a rendőrökkel, mikor azok felé közeledtek, és közölte:
- Nem foglalkozom reménytelen helyzetben lévő öregasszonyok hülye vádaskodásával!
A rendőrök vezetője vigyázzba kapta magát, tisztelgett és elnézést kért, majd hátraszólt a többieknek, hogy
- Vigyétek be az őrsre ezt a szemét öregasszonyt! Közben valaki meg elláthatná a sebét is, nehogy már azt lihegjék megint, hogy nem vagyunk elég emberségesek.
- Na, oszoljunk ám gyorsan emberek, nincs itt semmi látnivaló!