Hogy szeretnék-e annyi forintot, ahányszor lehazaárulóztak az elmúlt évben? Igen! Az biztos több lenne, mint a nyugdíj! Na, és mikor és miért lettem én ilyen halmozottan hazaáruló? Szinte mindig akkor, amikor valami mérsékeltebb hangot szólaltatnék meg, és megpendítem valahol, hogy hát nem úgy van ám az, nézzük a dolgok színét, de fonákját is!
Persze, biztos, hogy más országok más „hazaárulói” is ugyanígy látják a problémát, csak nem egy nyelven írunk, hanem sokfélén. Ezzel a jelzővel általában kételemis übermencsek kínálnak meg, akik mögött a képen mindig petárdáktól ég a lelátó, és a nyál meg az izzadtság mindig az egy sorral előrébb ülő ugyanolyan feketetrikós kopaszra fröccsen. Nincs mit vitatkozni vele, ő a magyar PISA teszt eredmények élő demonstrátora. Persze vannak mások is. De attól, hogy nem vitatkozunk vele, attól ő még van, nem fogy, hanem szaporodik. Jobban terjed, mint a vele nem vitatkozók. Vannak történelmi hullámvölgyek, amikor a békepártiak fogynak, és nem nagyon tudunk mit tenni a folyamat ellen.
2020-ban lesz száz éve annak, hogy bizonyos területeket elcsatoltak tőlünk, az akkori ország igen jelentős részét. Keményen bántak velünk, persze mi is keményen bántunk korábban másokkal, háborút veszíteni meg mindig rossz üzlet, azt hiszem. A Trianoni Békeszerződéshez (vagy diktátumhoz) való hozzáállás általában a hazaárulózás katalizátora. Nem mondja soha senki, hogy „hülye ősök, az édesanyátok keservit, mit kellett nektek mindig háborúzni?”, csak mindig azt, hogy „hülye franciák, románok, oroszok, szlovákok, szerbek, …”
Trump, Putyin, Erdogan, Kim Dzsongun, Orbán, stb. és a világ hasonszőrű vezetői mind jobban fognak fegyverkezni 2017-ben és azután, mint eddig. Ha jobban fegyverkeznek, akkor egyre rosszabbul fog élni a népük. Ha rosszabbul él a nép, akkor egyre könnyebben be lehet őket oltani valami másokkal szemben táplált embergyűlölettel, ellenségképpel. Nekünk már egész minisztériumunk van felállítva erre a célra.
Pedig lehetett volna ez másképp is… lehetett volna az, hogy megértjük az Unió szellemét. Nem csak belépünk, hanem benne is élünk. Lehetett volna, hogy együtt bulizunk a többiekkel, határok nélkül. Ha arra tanítottuk volna a gyerekeket, hogy a túrót érdekel, hát legyen minden helységnév kiírva akár 30 nyelven, bárhol. Legyen akár egymás mellett bármilyen városban templom, zsinagóga, mecset, vagy akármilyen szentély. Aztán mise után mindenki üljön be egy borscsra, scsíre, micsre, kupátira, knédlire, gyrosra, csevapcsicsára, pizzára stb. röhögni egyet és vegyüljön el a többiekkel, és érezze jól magát. Na jó, persze, tudom, ez nem csak rajtunk múlik. Hát kin???
Szebb éveket, emberek! Legyen a hagyatékod a béke az utánad jövőkre. Neked van, nekik is legyen.

2017.01.03.