Eltépte a vihar a láncot, elszabadult a tomboló elemek között a hajó, a világ valaha tiszteletre méltó értelme tehetetlen, kapálózó roncsként sodródik az idiotizmus óceánján.

Mára már kiderült, hogy a rasszista és az antirasszista tulajdonképpen fej fej mellett, szoros versenyben hülye. Mert bizony tömény aljasság volt mindenféle megkülönböztető embergyűlölet, aztán kiderült az is, hogy a vele szemben alakult mozgalom is túlkapásaiban legalább akkora kretén, mint az eredeti célközönség.

Gyerekkoromban de sokat emlegették a felnőttek, hogy „az alkohol kis mértékben orvosság, nagy mértékben méreg”. Aztán később kiderült, hogy ez tulajdonképpen minden másra is ugyanígy igaz. Az, hogy ledöntenek egy szobrot, mert valami rasszistát is mondott valaha az illető, kivonnak a forgalomból filmeket, mert rabszolgaság van benne, világcégek nem használják többé a „fehér” vagy „fehérítő” szót, már olyan mértékű öngól, mint amikor egy nemes cél érdekében elindul egy normális demonstráció és az ötödik sarkon már csak kukaborogató, autót rongáló, szemétfelgyújtó barbár csürhe lesz belőle. De sokszor lejátszódott már ez… a metoo mozgalom is fontos volt, igazán komoly problémát ásott ki a mocsárból, és tényleg valós borzalmakra mutatott rá, de amikor már odáig fajult, hogy feljelentették azt is, aki nyolc éve ránézett valakinek a fenekére, hát… sarokkal öngól ez is, lerombolt szinte azonnal mindent, amit odáig épített. Persze, így jártunk a gyereknevelés liberalizációjával, az állatvédelemmel, a vegetarianizmussal, a környezetvédelemmel meg még sok más hasonlóan fontos, jó üzenetet adó, aztán zátonyra futó próbálkozással. De még mindig a gyógyszer meg a méreg: semmi bajom semmiféle egyházzal, vallási tanítással, ha az egy jószándékú, békés, szerethető embertől jövő pozitív üzenet. De ha egy szószékről elesettek ellen, menekültek ellen, kisebbségben élők ellen uszító, ráadásul korrupt disznókat védelmező intézmény bújik a reverenda alatt, akkor az is moslékká válik, ami valaha szép volt ezekkel a szavakkal. A bigott, szélsőséges keresztény, aki isteni elhivatottságból, erkölcsi küldetéstudatból prostituáltakat gyilkol, csak egy hitvány bűnöző. De mindennel így vagyunk. Azaz, vagyok… megint itt állok a kezdőkörben, egyik csapathoz sem tartozom. A balról gyűlölő ugyanolyan baromarc, mint a jobbról utáló. A fekete randalírozó pont akkora seggfej, mint a fehér. A szélsőséges nacionalista meg egy nemzetfüggetlen rákos daganat a társadalom testében, a világ bármely országában.

Épp ott tart a kérdés, kaptam egy levelet, hogy Jézus Krisztus fehér volt vagy fekete, de a legújabb tiltakozási hullám alapján valakik szerint meg nem is férfi, hanem nő. Valakik éppen ez ellen gyűjtenek petíciót, meg a petíciógyűjtők gyűjtenek petíciót a többi petíciógyűjtő ellen.

Tudod mit, haver… ok, nem vitatkozom. Legyen… neked is legyen, meg neked is, meg neked is… ha jobbra meg balra cibáljátok, akkor egyszer csak eltörik, szétszakad. Tőlem aztán lehet Jézus Krisztus fehér is, fekete is, vörös is, meg még akár sárga is, miért ne? De ha nagyon akarod, lehet nő is. Vagy férfi is. Nem változtat a lényegen. Ezért nem fogok kukákat borogatni. Tudod mit?? Kitaláltam! Legyen szivárványszínű, és akkor mindenkinek igaza van! Meg legyen férfi is, meg nő is egyszerre, vagy felváltva, csak fejezzük már be ezt a bolygóméterű tébolyt!

Csak kösse már vissza valaki azt a csónakot a szélárnyékba, a part mellé!

2020. június 27.