Tavasz van, eljött az érettségi vizsgák ideje. Most akkor kikönyököl a felhők szélére az összes Jóisten, és ki is terítették az érettségi tételeiket. Kíváncsian várják, hogy ki mit húz, hogy próbál csalni, vagy hogyan szenved felelet közben. Allah ezen kívül még a Ramadan betartását is szemmel tartja, ez is az érettségi része, külön tételkupac, csak azoknak, akik azt a tárgyat választották. Nem olyan régen zajlottak le más fakultációknak a Húsvét, a Feltámadás péntekjei, hétfői meg vasárnapjai is, Purim és Pészah is volt, a krisnás tavaszi tehénkihajtásról nem is beszélve. Szóval, van azért mit figyelni onnan fentről. Mert volt, ahol összeült egy egyházi víruskórus, a fele meg is betegedett, volt, aki bele is halt, máshol közös szent kanállal kajálnak a hívek egymás után áldást meg covidot, megint máshol zugkörmenetet tartanak 5 négyzetméteren harmincan… ilyenkor az égiek megbökik egymást, hogy wehehe, a tiéid is ugyanolyan hülyék, mint az enyémek, és elégedetten elveszik az asztalról a fogadásra betett zsetonokat. De hagyjuk is a vizsgabizottságot nyugodtan figyelni, mert közben alant zajlik is a vizsga…
Mint egy közös írásbeli, körbesöpörte a koronavírus a bolygót, valahogyan mindenhová eljutott, és mindenki neki is állt a maga módján felkészülni a feleletre. Szótárt, függvénytáblázatot és szöveggyűjteményt is szabad volt használni, mégsem mindig sikerült. Még a telefonos, meg az internetes segítség is megengedett, mégsem tudták hatékonyan működtetni az érni vágyók. Azt mondták, felkészülhetnek akár együtt is, kollektívan, de nem. Mindenki külön-külön sumákol a zakója alatt, rejteget, dugdos, nem árul el semmit, félrevezet, nemzetenként újra és újra felfedezik a kiváló – és csak nálunk, és sehol máshol – laboratóriumokban a vírus természetét, és ahány ország, annyi helyen állnak neki külön és külön a vakcina gyártásának. Még Kubában is külön, igaz, hogy az egy sziget, talán azért. Van, aki tesztel, van, aki nem. Ki felfuttat görbét, ki ellapít. A legtöbb helyen azt sem tudják, hogy hány óra van… hogy ezer és ezer tonna felszerelésből miért nem jut a kórházaknak, hogy miért dobták ki betegek tömegeit, ha nem is volt rá szükség, hogy miért foglalták el katonák a gyárakat, ha egyszer baromira nem is értenek hozzá és semmi köze ennek a vírushoz, ezek általában megválaszolatlan kérdések, érdekes módon, van ország, ahol minden nap felel a vizsgázó, és hetek óta nem mond semmit, csak annyit, hogy vigyázunk magunkra, jobb híján. Ugyanitt inkább megtiltották a kórházaknak, hogy nyilatkozzanak. Nyilván az ország ezer évre való eladósodása Belgrád és Budapest között a síneken szintén hadititok, ahogy hadititok az is, hogy hol ki vett hadikikötőt vagy mi a fenét, semmi közünk hozzá. Hadiállapot van, és mindenkinek kuss. Ha hadi, akkor halottak is vannak. Azt meg inkább egymásra fogják az intézmények, felelős nincs, csak lábcédula. Közben, mivel eléggé ráérünk, megtudjuk, hogy Magyarországon az egy főre eső világhírű virológus minimum kettő, mind nagyszerű kutató a szakmájában, mind Oxfordban, Cambridge-ben, és a Harvardod tanított, mindnek van véleménye a YouTube-on és mind mást és mást mond. Van, aki ecetet, sót, szódabikarbónát vagy 60 fokos kisüstit. Közben megtudtuk azt is, hogy a vírus gyártója Soros György volt és Bill Gates, akik a vuhani piacon denevér, illetve tobzoska képében eladták magukat, hogy így akadályozzák meg Erdély, a Délvidék és az ősi Anyaország újraegyesülését, hogy a vérrel szerzett rögökre tevéket, pálmafákat és arabokat telepítsenek. Más éretlenek szerint meg Isten büntetése a melegek miatt. Mi meg, üregi és kísérleti nyulak, számtalan panel- és téglaépítésű lakásban riadtan pislogunk, hogy mi a szomorú búbánat lesz velünk holnap, ráhúz-e a király 19-re egy tökalsót, vagy inkább póttételt húzatnak vele, és akkor mi már statisztikai adatok leszünk az élet örök körforgásában?
- Na, hát erről beszélünk! – mondták a Jóistenek, és vettek pár sóspálcikát még az asztalra helyezett kis tálkából, amit a vizsgaszervező figyelmesen odakészített nekik.