Na, egyszer csak összejött minden Istennek, jó volt a kedve aznap, látja ám a sok fáklyát, mennek ott lent az emberek, aztán visszakívánják üstöllést a fehér lovat. Mondta is az Isten, hogy na jó, legyen! Most az egyszer itt van ni! És lett újra abrakadabra, csilicsalamádé, hipp és hopp! Újra meglett a Horthy-rendszer!! Na, és kedves analfabéta kopaszok, mégis, mit gondoltok, hogy mi a fenék lettetek ti abban a visszajött fehérlóizmusban? Kócsagtollas, kalpagos, díszmagyaros, csicsás nemesek? Nem, nem… kackiás, kardcsörtető katonatisztek? Nem, nem… milliomos gyárosok? Nem, nem…. ezek mind-mind nem passzolnak a feketetrikós kopaszsággal. Ti, drága kívánósok, miután feljöttetek a bányából szénporosan, kijöttetek a gyárakból dudaszóra olajosan, meg letettétek a kapát a földeken, szépen besorakoztatok volna a seregbe és indultatok volna a kanyargós Donhoz világot látni. És azóta a nevetek kőbe vésve lenne mutogatható minden falu főterén, mint háborús hősök zuzmósodó lenyomatai.
- Mert ti akartátok – mondá az Úr és továbbsnowboardozott egy felhőn.

2020. március 03.