- Világrekord! Világrekord! – ordította a tébolyult és végigrohant az utcán.
Közbéla kint ült a presszó előtt, a járdára kihelyezett teraszon, mert csak itt lehetett dohányozni. Nézte egy darabig a le-felrohangálót, várta, hogy hátha elesik… de nem. Csetlett-botlott néha, de csak azért sem esett el. Kár. Közben elszívta a cigit. Aztán visszajött a kifáradt ember, láthatóan erősen izzadt a csípős idő ellenére…
- Bocsánat, leülhetek? – lihegte.
- Tőlem… - mondta Közbéla, és kicsit elhúzta a poharát, nehogy belehörögjön a másik. – Aztán minek örülünk ennyire? – kérdezte, ha már így összejöttek.
- Visszaküldték! Milliók visszaküldték! – áradozott a frissen melegedett.
- Mit?
- Hát a kérdésekre a válaszokat! Konzultáció! És minden idők legnagyobb számát produkáltuk! – énekelte boldogan az izzadt…
- Igen? Nahát. Ez aztán érdekes… - próbált érdeklődést színlelni Közbéla, közben rágyújtott megint, hogy valami történjen.
- Hát nem örül? Nem boldog? Nem énekel velem?
- De bocsánat, miért, nem is értettem a nevét…
- Államgéza vagyok! Én csinálom a kérdéseket! Kiküldöm, maguk meg visszaküldik!
- Hogy ééén? – döbbent meg Közbéla – én soha! Még egyszer sem küldtem!
- Pedig bejött, több mint kétmillió! – csapkodta a térdét boldogan Államgéza.
- Na jó, de a ki a fene küldte vissza, ha én nem? – kérdezte még mindig hökkenten Közbéla.
- Mindenki! Mindenki! – kiáltotta Államgéza sípoló fejhangon.
- Hát ez különös... és hogyan?
- Hát, volt, aki postán, ilyen is van ám sok, volt, aki interneten, volt, aki csak úgy az ablakon bekiabálva, a legtöbben meg integetve!
- Na és mi volt a kérdés?
- Nemzetünk szempontjából alapvető kérdés volt, röviden összegezve: platty vagy kotty!
- Ezt így kérdezték, hogy platty vagy kotty? – vágott igen hülye arcot Közbéla.
- Nem, dehogy, hanem úgy, hogy ha plattyot mond, akkor az egész családját megverik, kiirtják, megerőszakolják, házát, vetését és kutyáját felégetik, körmét letépik, ha meg kottyot ír, akkor meg megvédjük mindentől, még az influenzától meg az övsömörtől is!
- Aha… és mit válaszoltak?
- Hát azt, hogy kotty, kotty, kotty!!! Győztünk!! Érti? Világra szóló győzelem!
- És most mi van??
- Hogyhogy mi van??
- Hát most mi történik? Hogy így győztek, meg világra szóltak.
- Semmi. Mi történne?
- Hát akkor meg minek volt ez az egész?
- Hát, hogy győztünk, meg, hogy világrekord!
- De miért? Mi haszna? Vagyis, hogy minek csinálják? És mi van, ha a plattyok győznek?
- Semmi, akkor is győztünk! Akkor is világrekord!
- És akkor mától nem bántanak senkit? Mától mindenkinek jó lesz?
- Már miért lenne?
- Mert, hogy győztek!
- Ja, nem azért győztünk, hogy magának jobb legyen! Magának tökmindegy, meg nekünk is. De kifizettek rá pár milliárdot a maga meg a maguk pénzéből… - mondta Államgéza, de már igencsak futva, és hátranézegetve, hogy Közbéla ne találja el a pohárral meg a hamutartóval, amit a szék után dühében utána hajított…