Öreg fütyik mindig, mindenhol találnak régi képeket. A padláson, a varródobozban, a szénapajtában, a silógödörben, szóval bárhol… Na, én is éppen találtam, és hát na, de ezt nem fogod elhinni… egy másik korból való! De nem ezt nem fogod elhinni, hanem azt, ami akkor történt! Volt olyan idő Magyarországon, hogy mindenféle minisztériumok, háttérintézmények, szolgálatok pályázati pénzeket kezeltek. Közpénzt adtak ki a közjónak, közfelhasználásra. De nem ám sunyiban, titokban, hanem teljesen nyíltan, több újságban, interneten jó előre meghirdetve, bárki számára… a bárki meg elolvasta és pályázott. Itt vannak a képen a pályázatok, napokon keresztül csak ömlöttek és ömlöttek, zöld postai furgonok hozták őket nagy zsákokban. A közszolgák meg, pl. én, címzetes kislegény, fogadtuk őket, adminisztráltunk, felbontottunk, adatbázisba vittük… és bizottságot hoztunk létre szakértőkből és elbíráltattuk! Nem jobboldali, meg nem baloldali szakértőkből, hanem szakmai szakértőkből, akik a szakmájuk akkori legjobbjai voltak. És mindent összevetve nyertek a pályázók, függetlenül attól, hogy honnan kik is küldték be azt a pályázatot. És elárulom, hogy nem csak Mészáros Lőrinc nyert, és nem csak Tiborcz István. Mészáros még egy kopott overálban meg egy nagy franciakulccsal krampácsolta valahol a gázkészülékeket. Az nyert, aki jól meg tudta indokolni, hogy mit kér, mennyit kér és miért. Volt, aki tíz számítógépet nyert, és volt, aki Volvo kamionokat. Mert neki az kellett. Volt, aki akadálymentesítő liftet, más meg egy komplett épületet. És az eredmény nyilvános volt. Nem fogod elhinni, de több, mint 10 évvel ezelőtt volt egy olyan szabály, kötelesség, hogy „üvegzseb”. Minden cég, főleg az államiak, kötelesek voltak feltüntetni az összes kiadást, bevételt, pályázati eredményt, megvalósulásokat, nem kellett adatokat igényelni, senki nem mondott ilyent, hogy kuss, 10-20-50-100 évre titkosítottuk, és tűnés innen! Nem volt ugyanis arrogáns az állam, hanem becsületes volt, amennyire lehetett. Becsület… átláthatóság… ismeretlen szavak, mi? És nem is tagadom, hogy volt olyan, hogy valaki betelefonált, hogy neki Medgyessy-hátszele van ám! Én meg erre azt mondtam, hogy bruhaha! Nekem meg passzát! És nem féltem ezért senkitől. Volt, aki azt mondta, hogy neki ám a férje a Gyurcsánnyal teniszezik! Hát, egészségére! Jó játékot! Ezen kívül még mit segíthetek? Nem hiszed, hogy így volt, igaz? Másik kor, másvilág… de azért kérdezd meg a nagyszüleidet, hátha emlékeznek még valami ilyenre is… vö. jogállam szót a jogálom szóval…

2021. január 29.