A kis Mindenható állt a díszemelvényen és a német gyerekekhez beszélt a nemzeti jövőről, az ország felvirágzásáról, a dicső, hősi múltról, és a német nagyságba vetett töretlen hitről. Minden mondatát eksztatikus öröm, hullámokban feltörő ordítás, diadalmámor kísérte… Hiába, magasra vitte. Valaha egy vidéki osztrák házaspár többedik gyereke volt, a szülei is rokonok voltak, a hat gyerek közül csak kettő érte meg a felnőttkort. A kis Adolf talán gyerekkorában megfogadta, hogy egyszer még bosszút áll ezért a világon. Amikor már Nürnbergben a nagy kongresszuson a gyerekekhez beszélt 1934-ben, a bosszú már félig-meddig teljes. Itt már nyugodtan kiálthatta azt, hogy ha nem tetszik a világnak a kisvasút, akkor meghosszabbítjuk Bicskéig!! és még tovább!! Egyébként ez egy filmajánló részemről, nézd meg Az akarat diadalát, fantasztikus film! Leni Riefenstahl pedig egy zseniális rendezőnő, messze megelőzte korát, attól, hogy egy aljas ügyet szolgált, még el kell ismernünk a kivételes képességeit! Nem úgy, mint korunk negatív „hősei”, a Magyarságkutató Intézet és a dilettáns Baltavári Tamás, akik A pozsonyi csata című nemzetalázó paródával örvendeztették meg hazánkat, és ezt a tragikomikus kultúrmocskot a lelkes, és az igénytelenségért rajongó hazafias sajtó még éljenezve pajzsra is emelte… de maradjuk inkább Az akarat diadalánál, mert azért szépen felrajzolja nekünk is a jövőt, csak rá kell ismerni a rajzra. Az az ezer meg ezer, jellemzően szőke kisfiú, akiket dobolva, karlendítve, boldogan kiabálva a filmen látsz, tíz éven belül rothadó hulla lesz a világ különböző tájain. Így nézd a repeső arcokat, nevető szemeket. A kis Mindenható körül akkor is, ma is, ott álltak a tapsoló, gratuláló, fejjel bólogató, alul meg szorgalmasan csóváló felnőttek, akik körbe-körbe mindenfélével kitüntették egymást, vaskeresztekkel, lovagkeresztekkel, Petőfi-díjjal, levente-érdeméremmel… bizonyára ott topog egyenruhában a képen egy korabeli német Novák Katalin is, aki majd bölcsőket gyártat, és arra kényszeríti a nemzet lányait, asszonyait, hogy biológiailag feszített tempóban pótolják a haza lekaszált virágait. Meg ott áll a bandában az is, aki majd könyveket éget máglyán, vagy itthon ledarál látványosan, meg aki majd törvénnyel kirekeszti a társadalomból a libsiket, bolsikat, melegeket, szülni nem tudókat, máshitűeket, meg bárkit, akinek nem tetszik az utcán az arca. Hogy ez hogyan is fordult elő száz évvel ezelőtt… és nyilván nem fordul elő még egyszer… vagy nyilván…

Persze Leni Riefenstahlnak nem csak ez az egy csodálatos filmje van, de ő alkotta a világ talán legjobb propagandafilmjeit a sportról, A népek ünnepét, meg A szépség ünnepét is! Csodaszép filmek! Láthatod – többek között – Csák Ibolyát, meg Csík Ferencet győzni, ráadásul Jesse Owens fekete amerikai atléta diadalát is! A kis Adolf itt is jelen van, természetesen egyenruhában, és láthatod, hallhatod, amikor egy beteljesült álom megvalósul, a kis vezér az Olympischen Spielét büszkén eröffnet!!

A másik ilyen meg éppen élőben kifejtette, hogy azért – is – kell a sportot még ebben a pusztuló anyagi helyzetben, járványban, hullák árán is erőnkön felül finanszírozni, mert a sport és a nemzeti önbecsülés szorosan összetartozik, és szeretne ő is egyszer Magyarország területén magyar spieléket eröffnet!!

Boldogabb jövőt, szebb éveket Magyarország!

2021. január 01.