Utazom a közjárművön valahonnan valahová, megyünk együtt, pár tucat ember, fertőzöttek, tiszták, a védettek, a védtelenek, meg akik lejöttek már a szerről, meg a lélegeztetőgépről, meg akik még most készülnek oda, meg pár random halott, akik ezt még nem is tudják, meg egy rakás vírus, így együtt, bevagonírozva. A villamos fonódó, hosszú az út, közben gondolkodom…

A sarki kisközértbe csak úgy beszabadul néha a gyerekhad. Amikor visongva érkezik egypár süldő, akkor néha megrohannak mindent, betámadnak, túrnak a pultban, huzigálják az elválasztó függönyöket, piszkálják a kajákat, és vígan rikkantgatnak. A mai szülők 70-80%-a egyáltalán nem nevel, nem fegyelmez, nem korlátoz elvből gyerekeket, bár néha szól valamit, hogy na, na, kis Kilimandzsáró, ne piszkáld azt, tedd csak le szépen…. de erre a kis Kilimandzsáró nagy ívben tesz bármit is. És rajtunk van maszk, rajta meg nincs. A gyerekek nem viselnek kesztyűt, maszkot, csak – mint megtudtuk - szuperfertőznek rendületlenül.

Szombaton Érden a Pataki cukrászdában az emberek többsége abszolút fegyelmezetten viselkedett járványügyileg, és volt az a sokgyerekes, khmm... kissé nem éppen a műveltebb rétegekhez tartozó család, aki azért maszk nélkül így is, úgy is behatolt előbb vagy utóbb, a figyelmeztetés, kérés ellenére, ugyan már, a gyerekeknek nem kell, sehol sem kérik, én meg majd így egy kicsit a szám elé teszem a kezem, jó? – alapon… aztán letelepedtek a cukrászda közepén vigyorogva, mint ki jól végzi éppen a dolgát…

Aztán ott vannak a négylábúak… emlékszem, volt ismerősöm, aki elég durva indulatszavak kíséretében leírta tavasszal, hogy el ne hidd már! Állatokba nem megy, nem veszélyes, nem hat! Kutyákra és macskákra abszolút ártalmatlan, lepereg róluk! Máskor meg ugyanő azt írta, hogy ezek a szemét kínaiak minden szar dögöt megzabálnak, denevért, meg tobzoskát is, persze, hogy akkor meg megfertőződik mindenki, mert ki tudja, mi mindennel fertőzött minden állat. Itt tartott az agyvihar éppen, amikor végül is beúszott a képernyőre, hogy több tízezer nyércet le kell mészárolni a koronavírus miatt. Szóval, mert állatokra nem hat…

Mindenkinek van egy rakás ismerőse, aki leírta már a közösbe, hogy nem érdekel, hogy ki mit gondol, ő nekem akkor is a férjem, fiam, lányom, szeretőm, közös a tányérunk, a lepedőnk, a fogkefénk meg a pizsamánk is… stb. meg az emberek mind egy nagy broáf… no, és amikor a férje, fia, lánya stb. vele megy a plázába, nem hord maszkot természetesen, csak liheg öt méter kifújt levegőt maga elé. Meg néha barking, barking is egyet-egyet. Ha meg hónaljkutya táskából, akkor a mozgólépcsőn rám fogja, mint egy fegyvert a szembejövő.

És félreértés ne legyen, ez itt egyáltalán nem a gyerekek vagy a PET-ek ellen szól. Egyszerűn csak a megoldatlan helyzet ellen, ami kialakult.

Ennio Morricone zenéje szól a távolból, kiállnak egymással szemben a párbajhősök a bozótos szélére… tíz öreg néni maszkban, akiken azért van maszk, hogy ne fertőzenek meg másokat. Nem saját magukat védik. Velük szemben meg tíz gyermek, meg tíz eb. Rajtuk azért nincs maszk, mert ők csak fertőznek, maguk meg nem halnak rakásra, szóval a párbaj elég egyenlőtlen. Zene elhallgat, és a hősök kinyomják egymás felé a bent felgyűlt légoszlopot, Anya, anya, vedd meg ezt is vagy vau, vau… aztán lesz, ami lesz.

2020. október 13.