Az érem sokadik oldala rovat
És akkor eljött a nap, amikor azt olvasod egy zsidó portálon, hogy Cseh Katalin hazaáruló. Idáig ilyeneket csak ultramagyar agyafúrtak írtak, hogy mámeg hogy is vótmá, megy ki ez a magyarnak mondott szuka jány Brüsszelbe, oszt osztja keményen a magyar kormányt, szégyen és gyalázat, egy nemzeti magyarnak a nemzeti magyar lopást inkább fedeznie kellene, meg eltusolni, nem leleplezni, nanézdmá, meg még mik nem vannak… és akkor most itt van az új meglepi, hogy egy zsidó portálon is azt írja valaki, hogy hazaáruló, sőt, kettős hazaáruló, mert 25 ország több mint ezer parlamenti képviselőjével közösen tiltakozik az ellen, hogy Izrael bekebelezze Ciszjordánia jelentős részét. Ha elszámoltatást akar az EU-s pénzekről, akkor magyartalan ribanc, tegnap a kínai kutyaevő fesztivál ellen tiltakozott, akkor is kapott hideget, meleget meg fűt meg fát, most meg itt ez az annektálás-ügy…
Tulajdonképpen melyik oldalon állunk? A revizionista, nacionalista, területvisszafoglaló, történelmi igazságot akaró bosszúállókén, vagy a bolygómegmentő béke közös talaján? Minden annektálási szándéknak több oldala van. Izrael állam is követeli ősi jussát, a palesztin gyerek, aki meg itt tanul, az meg feni a kardját, hogy hazamegy és halálra fogja harcolni magát a népéért, a családjáért, meg a becsületért. És nyilván nem egy ilyen palesztin gyerek van, mert aktuálisan én keveset ismerek, de a világ egyes részein az anyák éjjel és nappal, megfeszített ütemben szülik az új harcosokat, meg az új szülőgépeket is, ahogy Magyarországon is ezt a divatot kívánja bevezetni a birodalmi vezető. Az alattvalógyárat meg mindenféle kedvezményekkel támogatja is. A nemzeti eszme hordozói a határok védői, az ősi javak visszaszerzői, a király dicsőségéért halomra haló tömeg. A hülyeagyúak tudatában a király mindig egy nemzeti szimbólum, az a koronája, a jogara, meg az almája is. Ezért sokasodni meg elesni kell, meg annektálni, amit csak lehet. Belegondolok, hogy hány hadjárat indult a „Szentföldre”. Pfff… az emberi hülyeség krónikája, három vallás is magának követelte a szent helyet, Mohamed innen szállt fel az égbe, de a zsidók és a keresztények is itt birkóztak a kövekért, holott mindhárom vallás ugyanabból a tőből fakadt. Csak hát más és más klubszínekben később ezt már nem nagyon szerettél elismerni. Évezredek óta királyok és istenek nevében uralkodók pusztítják itt a saját és mások népét, minden oltárról és minden fehér gyolcs alól vér szivárog. És ahogy mindig, mindenkinek igaza van és ugyanúgy senkinek sincs igaza. Legfeljebb ereje lehet az igazához. Az oroszok „visszafoglalták” a Krímet. Egy darabig dödögött a világ, meg nem is. Hitvány szolgája a magyar kormány az orosz birodalomnak, nem lázad, de a kárpátaljai ukrán is magyar, szóval, inkább csendben maradtunk. Koszovói albán cibál szerbet vagy vissza, inkább elnézegetünk a semmibe. „Jóbarátunk”, a baromarc Erdogán írtja a kurdokat, hát beszéljünk inkább másról. Óvatosan kummogunk Tajvan ügyében Kínánál, nem is szólunk, á, az ujgurokért se szólunk, Tibetért sem, Hongkongért sem… jól van az, öljék egymást, akik akarják. Pakisztáni gyerek meg indiai gyerek úgy születik, úgy nő fel Kasmírban, hogy a hülye vallásukért harcolni kell egymás ellen. Meg hát a területért, a vallás leple alatt. Szóval, más a véleményünk, ha Tajvan akar önállósodni, más akkor, ha Skócia, megint más, ha Katalónia de megint más, ha Erdély. Az elszakadás vagy bekebelezés vágya minden izgága agynak része, máskülönben mi a kányának gyártanánk lőfegyvereket, tankokat és vadászgépeket? És persze mindenről mindig szelektív véleményünk van. Ha a szír menekült nem tud két hónap alatt teljesen integrálódni, nyelvet megtanulni, törvényeket, zászlót, szokásokat megérteni, mert egy sivatagi menekülttáborban töltötte a fél életét, akkor őserdei állat, emberformájú kretén, irtani való dúvad. De ha egy népcsoport, tőlünk 500 kilométerre nem tud integrálódni a többségi társadalomba 100 év alatt sem, akkor hős, jellem, dicsőséges és makulátlan hazafi, pompás példakép… hát ilyen ez. De mi lenne, ha most mindenki annektálni szeretne minden szirszart, amit az elmúlt évszázadok során birtokolt vagy elveszített? Na, ezt a baromságot már nem nagyon szeretném megérni, ha lehet. 68 évet megúsztam háború nélkül. Ezt a maradék párat már csak hozzátenném ezekhez…
2020. június 26.