Európa országai most azon lelkiismereti válságban vergődnek, hogy az Iszlám Állam szétverése után mi legyen az onnan élve kijutott, egykor oda önként ment, innen csatlakozott nőkkel, gyerekekkel, európai állampolgárokkal? Visszafogadják a gyilkos eszmét önként felvállalókat, megbocsátás lesz vagy bírósági meghurcolás, és a gyerekek egyébként is született ártatlanok? Lesz még mit birkózni ezzel a kérdéssel…
Csak úgy, magam elé mormolva… és nálunk mi legyen a Fidesz szavazóival a gyalázatos rendszer összeomlása után? Most, hogy nemcsak mi, de Európa egyre több országa szinte kihányja magából ezt pártot, ez a kérdés is felmerülhet. Na jó, elismerem, a Fidesz szimpatizánsai nem fejeztek le konkrétan kézzel, késsel embereket. De egy másik izé nevében bizony hozzájárultak ahhoz, hogy elüldözzenek innen egy fél országot, a maradékot meg nem kardélre hányják, de nyomorba taszítsák, kilakoltassák, megfagyni hagyják vagy közvetve, ellátatlanul pusztulni engedik szegényen a közkórházakban. Vagy erőszakkal elhallgattassák. Ez nem mese, ez már a napi rutinunk.
Amúgy teljesen rendben van, hogy politikai eszmék, akár felváltva is, irányítsanak egy országot. Bevett gyakorlat, nincs ezzel semmi probléma. Hol a konzervatívok, hol a demokraták, szabadelvűek, aztán fordítva. Az élet megy tovább, a tudósok dolgoznak a kutatóintézetekben, a tanárok tanítanak, az orvosok meg gyógyítanak. De nem akarják minden fordulat után felszámolni, elpusztítani egymást! Ilyen baromságot csak a pártállamok csinálnak, a régi, meg a mostani diktatúrák. Kinyírni mindenkit, és a hülye kiskondást ültetni az ország vezető vállalatainak élére, csak azét, mert a Borcsát. a bakter bumfordi lyányát együtt hágták a falu szélén annak idején a későbbi miniszterelnökkel. Ez egy tipikus kommunista tempó, meg, úgy látszik, kereszténydemokrata is. És ebből is látszik, hogy igazán nincs különbség a kettő között.
Meg kellett tanulnunk együtt élni a volt nyilasokkal is, egyik héten a Dunába lőtték a szomszédot, aztán meg később visszamentek szatócsnak, cipésznek meg házmesternek. Néhány főkolompost felakasztottak, a többi meg vitte a gyereket másnap az iskolába és sorba állt kenyérért. És akkor most itt élünk együtt volt kommunisták, volt nyilasok, horthymaradék, antiszemita nácik és zsidók, Don-kanyaros áldozatok, megerőszakoltak és megerőszakolók, tolvajok, becsületesek, libsik meg fideszesek is. És lesznek volt ilyenek, meg volt olyanok megint. meg fogjuk ezt bocsátani? Ezt nem fogják holocaustnak nevezni, sem újvidéki vérengzésnek, sem örmény népírtásnak. Vannak, voltak áldozatok, lesznek is még. Nem csak emberek haltak meg vagy távoztak el örökre, de iskolák, színházak, egyetemek, kutatóintézetek zárnak be, lehetetlenülnek el. Nehezen helyrehozható károk. A hitünk elvesztése, a bizalom megrendülése mindenben és mindenkiben.
És van, ami már nem visszaadható.

2019. 03. 07.