Egy párt evolúciója (a szavazóbázis tükrében)
1989. Szürke hajú néni szürkés színű kabátban: - Istenem, milyen fiatalok! És hogy milyen bátrak ezek! Milyen szépen beszél! És milyen szép ember, még az se baj, hogy egy kicsit hosszú a haja!
Kipirult, lihegő fiatal srác, csillogó szemmel: - Végre a fiataloknak is van pártja, meg ereje! Van hová állnunk! Menjünk velük!
Gyáva, óvatos értelmiségi, szemüveggel: - Ezekben van a legtöbb energia! Végre egy új hang! Mi ezt nem mertük volna! Odavág a komcsiknak is, az egyháznak is! Ez igen! Még az orosznak is nekimegy! Csak ne legyen baj ebből! Liberalizmus! Végre! Ez igen! Mi nem mertük, de ezek bátran kimondják!
1992. Újságolvasó: - Most akkor kivel vannak ezek? Se ezekkel, se azokkal? Csak mondanak mindig valami keményet. Nem baj, valakinek végre ki kellett mondani ezt is! Ezek nem a foxi-maxin végeztek, ezek már nyugaton tanultak meg Amerikában! Még jó, hogy van az a Soros Alapítvány.
1994. Utcai beszélgető: - Most akkor mi van? A Fidesz akkor nem kis SZDSZ? Vagy már nem az? De akkor kikkel van?
1998. - Végre! Jöjjenek a fiatalok! Loptak már a kommunisták is eleget, meg szarakodtak ezek az öreg keresztények is, nem lett ebből se semmi jó! Ezek itt még újak, tiszták, ezekkel nem lesz baj, és reméljük, hogy jó irányba viszik a dolgot! Végre a nyugat felé tartunk! Végre Európa!
2002. Tátott szájú buta néni: - De miért? Hát mi van itt? Nem értek én már semmit! Mi az, hogy szemtelenek voltak? Nem is igaz! Mi az, hogy nem építettek semmit? Dehogynem! Hát ott a Nemzeti Színház! Az talán semmi?
2004. Borozgató félig-meddig értelmiségi: - Ezek végre színmagyarok! Ó, de szép volt! Kint álltunk százezren a téren és csak úgy csattogtak, lobogtak a magyar zászlók! Potyogtak a könnyeink a meghatottságtól! Ez kell a magyarnak!
Egykor jobb arcú könyvelő: - Na és akkor mi van? Azok is loptak, lopjanak akkor már ezek is! Mindenki lop itt, uram! Miért pont ezek ne tehetnék?
2006. Ottsemvolt ember: - Ezek csak álltak, békésen, énekelgettek! A rendőrök meg jöttek gumibottal, szétverték a kisgyerekek arcát, kilőtték az emberek szemét! Minden csupa könnygáz, meg csupa vér volt! Ezt akarjátok, rohadt gyilkosok!
2010. Ideges ember a téren, a padon: - De az a hórihorgas bohóc az hazudott! Ezek meg nem akkorát! Nem érti?
Higgadtabb ember a padon: - Na jó, hát végül is… ezek sem nem hagyománytisztelő magyarok, sem nem buzgó keresztények, a gazdasághoz sem értenek, de mit csináljunk, ki másra lehetne még itt szavazni?
2016. Néni a piacon, özvegy és arcán hullámzik a felháborodás meg a csodálkozás: - De hiszen mi a bajuk ezzel a szép emberrel? Hát ez legalább kikergette a négereket az országból! Minden éjszaka imádkozunk érte! Az uram is ezt tenné, ha még élne… de odafent, a mennyországban biztos ő is imádkozik érte!
2017. Leírhatatlan külső, neander: - Te, hogy azt a hülyeqwaanyád, egyetem neked, mi, te barom! Kiverem én a szart is beledből, te rohadt idegen ügynök! Takaroggyá az országból a kib*szott rohadék zsidó barátaiddal együtt! Ne itt kritizájjá! Hülye buzi hazaáruló! Húzzá a g*cibe innen, ez itt a keresztények országa, te takony! Az egyetlen keresztény ország ebben a mocskos multimigráns Európában!
2017.04.24.