Budapest, a XI. kerület egyik forgalmas pontja. Aláíróasztal. Semmi különös, az állampolgárokat így ejtik csapdába a politikai pártok vadászszezonban. Lám csak, Fidesz-KDNP. Nézzük, mit gyűjt?
- Hát aláírásokat.
- Mire?
- Népszavazásra.
- Népszavazásra? De azt nem a választás napján, a választókörzetben kell majd leadni? Meg már levélben is gyűjtik.
- Hogy jól megtudjuk, hányan is vagyunk!
- Kik? A szavazók? De majd jól megtudják, amikor majd elmennek és szavaznak, nem?
- Ööö, hát igen…
- Akkor itt mi van?
- Adatok felvétele.
- És jól megy?
- Hát, jönnek itt mindenfélék, ugye…
- Itt, nálunk mi bajuk a muszlimokkal? Minden harmadik-negyedik ember muszlim.
- Ööö, hát igen… nincs velük semmi bajunk.
- Akkor? Mi ellen gyűjtünk itt mit?
- Hát ugye sokfélék vagyunk. Jött néni, aki azt mondta, hogy még a lakásába is befogadna muszlimokat.
- És?
- De hát baj lenne, ha több lenne a muszlim, mint a keresztény?
- Miért? Kinek baj az? Nekem nem mindegy, hogy melyik templomba járok vagy nem járok?
- Hát, ööö, talán nem.
- Mert miért, mert kik jobbak? A keresztények vagy muszlimok?
- Hát ugye…
Hirtelen témát váltunk.
- (Ő): Van ugye az öszödi beszéd. Na, hát azok ilyenek. Meg vannak például a felcsúti lopások, na azok se jobbak!
- (Én): És, akkor most kikkel vagyunk és kikkel nem?
- Hát ugye egyik sem az igazi. Nem is keresztények, egyik sem…
- Nincs is olyan, amelyik normális lenne.
- Akkor most ki ellen gyűjt és mit?

2016.09.19.