#STOPSÁTÁN!
(Sympathy for the Devil)
- Jöjjön kedves, tessék csak, ide tessék! – mondta nyájasan a mézes-mázas – itt a papír, itt kell aláírni! itt a toll is! Pártszínű! Csak bátran, jöjjön, jöjjön mindenki!
- Mit írunk alá? – kérdezte az Isten emberének asszonya, Éva néni - ki ellen szólunk, ó, mondd, mézes és mázas?
- Hát a Rossz ellen gyűjtünk! A Gonosz ellen! Ugye, nem akarja, hogy visszajöjjön a Sátán? Ugye, félti a gyerekeit a Sátántól, a fű zöldjét, az ég kékjét, a röpdöső madarakat, hiszen, ha visszajön a Gonosz, ennek mindörökre vége!
- Persze, persze, ki akarná mindezt… írom már, írom… - és szépen kanyarítgatta is reszkető kézzel a betűket, hogy olvasható is legyen. A szemüveg az orrára csúszott, ahogy előrehajolva buzgólkodott.
Mikor befejezte, a hipnotizőr előrehajolt és mélyen a szemébe bámult.
- És mondd, Isten emberének asszonya, Éva, gyűlölsz már eléggé? Tele van már a szíved haraggal és átokkal? – delejezte sziszegő hangon.
- Hát nem is tudom… mintha megtelt volna valami itt belül fortyogó epével, zöld nyállal… - sápadt el a hölgy.
- Az jó! Az nagyon jó!! – kiáltotta a démon, és ezzel lehullt a mézes máz is azonnal – aláírtál már, megvagy! Enyém a lelked örökre! – és suhogó szárnnyal magával vitte az újabb áldozatot a sötétség odva felé.
2021. 09. 10.
