Mert most éppen milyen állapotban van a beteg? Mit tudhatunk a tüneteiről? Rossz állapotban… egyre nehezebben gyógyítható. Ezt honnan tudjuk?
Vannak számok. Csak pár riasztó diagram: például itt van, hogy ebben az országban, a mozikban a Pappa Pia című minősíthetetlenül alpári filmet 227000 ember megnézte, a szigorúan a fingásra összpontosító Valami Amerika 3-at pedig 372000. Ezzel szemben például az egészen különlegesen színvonalas 1945-öt csak 39000, az Aurora Borealist 69000 és az igazán zseniális Szerdai gyereket csak 5000 ember látta vagy értette meg. Ha társadalomtudós lennék, akkor arra a következtetésre jutnék, hogy Magyarországon a kultúra kiemelt, támogatott nemzeti értéke a prosztó alkoholizmus és a fingás. De miért ezek a felmutatott nemzeti értékek? Mert a többi az „művészi”, értelmiségi, liberális, üldözendő, a többit felfogni kellene, nem csak nézni, olvasni, tanulni kellett volna ahhoz, hogy valaki megértse. A fingás meg spontán nemzeti tulajdonság.
Mivel lehetne mindezt orvosolni? Oktatással. Színvonalas oktatással. Nem nacionalistával, hanem színvonalassal. A nacionalizmus, amit egy ország az oktatáspolitikába akar beleerőltetni, nem gyógyít semmit, csak az általános és garantált elbutítás eszköze. Hamis képzetet kelt, beteges öndicsőítést, amire csak az igazán fegyvertelen elme kapható. Persze, igaz ez bármilyen nép nacionalistáira, minden országban csak a legalacsonyabb intelligenciájú embereket lehet erre a madzagra felfűzni, míg a ravasz dörzsölteknek, akik fűzik a láncot, általában különösen kiemelkedő intelligenciájú tanácsadóik vannak.
Az új Nemzeti alaptanterv megalkotásánál már megfogalmazódott az az igény, hogy legyen valami erőteljesen hazafias érzelmű izé… azaz ne igaz legyen, ne tényszerű, hanem a szívekben érzelmeket gerjesztő, uszítóan tüzes valami. Ehhez kerestek valami lelkes fasizálódásra is kapható rasszistákat, mert normális tanár nem vállalta el, megtagadta a feladatot. Amolyant meg találtak. És akkor kezdődik minden megint elölről. Tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy milyen ideológiai erőszak kerül be egy fogékony és védtelen agyba, az eredmény ugyanaz: valami fanatikusan buta ember. Valami igazán igénytelen. Mert csendesen, csak így, magunk között… milyen primitív zengzemények születnek, ha az egyik korban Sztálin vagy Rákosi, egy másikban Jézus Krisztus vagy Orbán Viktor, Horthy Miklós, vagy Szent István nevét kell a bárdoknak dicsőíteni, akik Wales-ben nem tették meg ezt a bitorló Edward kedvéért? És milyen ótvar darabot alkot, aki marad, aki nem megy a máglyára, hanem a nyelvével-nyálával meg is írja a fermedvényt? Na, és az lesz a NAT. Mondjuk, Nyírő József nem egy sarlatán, igazán szépséges dolgokat tud írni, de például Wass Albert abszolút a középszerűség partra vetett uszadékfája. Érte nagy kár lenne, ha bárkit, valódi irodalmárt kiszorítana a tananyagból. De ki kíváncsi egyáltalán erre? Milyen ember ízlését kell, hogy tükrözze ez az egész? Olyan emberét, aki Horthyt nagyszerű államférfinak nevezi, kultuszát ápolja, majd elmegy kalapban álságosan Auschwitzba gyertyát gyújtani? Te is tudod, hogy a kettő (és a sok) fele közül melyik is a valódi.
Egy-két év múlva talán tantárgy lesz a „Hogyan előzzük meg a környező országok vámpírjainak barbár támadását, akik a magyar gyerekek vérét akarják kiszívni?” nevű nemzeti alapérték. Talán majd fokhagymafüzérrel a nyakuk körül járnak a gyerekek az iskolába, ahol majd azt tanulják, hogy már a mamutok és kardfogú tigrisek is magyarul beszéltek és rovásírással írtak.
A Pappa Pia hetedik részét fogják vetíteni a mozik lelke tömegeknek, melyben Ákos Nagy Feró hátán lovagolva visszafoglalja Erdélyt a Felvidéktől, és egyetlen kardvágással összeköti a Jenyiszejt az Elbával. És a gyereked már nem lehet majd magántanuló, hiszen ágyékod gyümölcse a nemzet fájáé.