Analóg idők

Nézem a Harmadik Birodalom krónikáját… 1933-ban sorra letartóztatják az ellenzéki pártok vezetőit, mint a nemzet ellenségeit. Koncentrációs táborokba zárják őket, és csak úgy engedik őket szabadon, ha megfogadják, hogy többé nem politizálnak.
2018-ban azt mondja egy minden valamirevaló szellemi képességet nélkülöző uralompárti, hogy a másik képviselő az egy nemzetbiztonsági kockázat, mert az egy másik párt, ami veszélyeztet, meg hát valami ellenség zsoldjában áll… és nem csak ő, de párttársai is részt vesznek a kivonulásban, az ellenséggel nem ülnek egy asztalnál. De Szél Bernadettet még nem tartóztatták le, még szabad.
De ezzel párhuzamosan naponta hoznak olyan rendelkezéseket, amik egyre jobban ellehetetlenítik, hogy bárki is szabályosan, tisztességgel felléphessen ellenük, megpróbáljon ellenállni. Minden nap újabb árnyék vetül az országra. Aztán a rendőrség kiszáll egy ködös hajnalon, és elviszik a srác számítógépét, aki a diáktüntetésen részt vett…
Fotózzatok, írjatok, jegyzeteljetek! Egyszer írjátok majd meg ennek a „Birodalomnak” is a krónikáját! Mert öt év múlva már senki sem fog erre ugyanígy emlékezni! Mindenki másképp magyarázza majd a dolgokat…