Van egy ország Bergengócián is túl, amit egyesek a Siralom Völgyének neveznek, annyira keserű ott a nép. Valaha boldog, nevető lelkek lakták, gyerekzsivajtól és madárfüttytől volt hangos, egykor még úgy is nevezték a régi időkben, hogy „legvidámabb barakk”, mára azonban a keserűség tallóz az emberek között. Van némi öngúny, van vágy a jóra, az elhagyott derűre, még valami kutyapártot is alapítottak, hogy abba meneküljenek a mindennapok zordsága elől, de a bánat napról napra több a kacajnál. Ahol meg nevetgélhetnének még a fiatalok, azokat a helyeket sokszor kénnyel bezáratják. Még a színes, vidám szivárványfelvonulást is betiltanák, ha tehetnék. Már a vallásuk is olyan, amin nem szabad nevetni, lehajtott fejjel bűnbán és borong, aki arra adja fejét. Sötét hodályokban sok búsongó valakihez kórusban könyörög. Néhány törzsi vén azt intelmezi, hogy nem is völgylakó az, aki nem jajveszékel egész nap a történelem fekete keservein, a vereségeinken, a megaláztatásainkon. Szétszaggatott nemzettestüket, Taljánországban meg Muszkisztánban megfagyott csontjaikat zörgetik egész nap a tereken, csattogtatják a maradék fogukat meg a lobogóikat. Sokan bánatukban elhagyták a szülőföldet, a valamiért megmaradtak között pedig minden nappal egyre több a temetés, mint a keresztelő. Aki ott él, annak már nincs pénze élni. Aki ott beteg, az már nem gyógyul meg, csak meghal... Aki meg figyel, az minden nap újabb és újabb vereséget szenved az uralkodó hatalmától.
Történt aztán, hogy mikor már csak kidülledt szemmel állt egymással szemben a hajdani büszke nép maradéka, és egymáshoz szólásaikban már csak a rohadnál el, kitépem a beled, a te luvnya anyád volt a leggyakoribb szófordulat, és már szinte összefolyt a sok külső ellenség a sok belső ellenséggel, már a „szabadság” szó is szitokká, a „szabadságszerető” meg népellenséggé vált, az ország kormánya, amelyik folyamatosan szította a völgy gyűlöletét, ami nem tudott kiszivárogni a hegyek közül és már nyakig is ért, azt találta ki, hogy vigyázzunk, mert a végén még valaki nevet! Nehogy már valaki nevesen a végén! Wanted! Ezt kőrözzük! Ő az! Ő akar nevetni! Ne hagyjuk! És kirakta minden fára és gólyafészekre a veszélyes, nevető ember plakátjait! Vigyázz, mert ha eljön a gonosz, nevetés lesz! Már előre nevet! A toportyán nép azon része, amelyikbe már be volt építve a delej, kaszát, vasvellát ragadott és irgalmatlan átkozódásba kezdett…

2017.07.02.

- Itt van, ni! Tele van már Európa a muszlimokkal! A jó édesanyjukba mennének már vissza haza a büdös francba! Itt mászkálnak a képen a hülye turbánjaikkal, a hülye mecsetjeikbe! Meddig tűrjük ezt! Aki idejön vagy odamegy, az viselkedjen úgy, ahogy itt kell! Beszéljen úgy, ahogy mi! Járjon úgy, ahogy mi! Vagy menjen haza a rohadt saját „kultúrájába”! Aztán ott muszlimkodjon!
- Miért, bocsáss meg, te hol laksz? Ha jól látom…
- Ééééén???? Ahhoz mi közöd?
- Mert hát ugye, hogy ilyen nagyon osztod onnan az észt…
- Én, hát Cleveland-ben, São Pauloban, Münchenben, Chicagoban, Sydneyben, bárhol… de nagyobb magyar vagyok, mint te otthon, te kis nyomoronc lúzer! Mi itt minden reggel felhúzzuk az árbócra a székely meg a magyar zászlót a Nappal, a Holddal meg a Szent Koronával! Mi minden nap elénekeljük itt, hogy „Honvéd áll a Hargitán!!” Mi mindig a Magyar Templomba járunk, ott imádkozunk, a kertem kapuja meg székely kapu! Te gyökértelen senki!
- És nem gondoltatok arra, hogy inkább visszagyertek ide, a nagy kultúrátokba? Hogy ne ott idegenben kelljen idegenkedni…
- Itt van a gyárunk, a vállalkozásunk, a rokonaink is, te rohadt kis liberó! Persze, hogy itt élünk, itt dúsgazdagodunk! Te meg otthon vonyíts csak, te tehetségtelen senki! Mit tudsz te arról, hogy a mi gyerekeink itt cserkészek, itt tanulják őseink táncát, meg a rovásírást…
- Szóval, megőriztétek őseitek kultúráját… és oda telepítitek, az ő országukba…
- Ne forgasd ki a szavaimat, te hazátlan áruló! Te sorosbérenc! Hogy dögölnétek meg mind ott, az ilyenek, amilyenek vagytok!!

2017.07.01.

A kánikula megvisel mindenkit. Ilyenkor, amikor napokon keresztül a külső hatások fokozottan veszik igénybe a szervezet tűrőképességét, megsokszorozódnak az érrendszeri betegségek, veszélybe kerül még az is, aki eddig egészségesnek hitte magát. Másoknak kiolvadnak az agyukban az agysejtek közötti kapcsolatok. Egyes vélekedések szerint bizonyos fehérjék 40 C fok felett bomlásnak indulnak.
Ráadásul, ha ez egy közeledő Pride időszakára esik, és még inkább akkor, amikor már több mint a fél Európa legalizálta a melegházasságot, ez folyamat felgyorsul, és egyre több emberben tesz maradandó kárt. Vagy szezonális betegség, minden évben visszatérő pandémia.
Az Echo Tv munkatársa azt kérdezte a Momentum képviselőjétől, hogy van-e valami olyan programjuk, ami visszafordítja a káros folyamatot és a melegekből heterókat csinál… hopp, és itt meg is állt a gondolatok áramlása, ezt überelni nem lehet. Mit is mondjuk… hát… agyi áramszünet? Szellemi félpályás útlezárás? Az ész szabadságra ment. Szóval, hogy lenne valami izé, ami a veleszületett orientációt piff-paff megváltoztatná… Mondjuk, ráolvasás. Vagy jelszó, például: minden balkezes legyen holnaptól jobbkezes! Kényszerítsük őket! Zárjuk össze őket ellenkező nemű prostikkal és kényszerszexeljenek! Nézzenek heteropornót egész nap, a székhez bilincselve... használjunk elektrosokkot, amíg meg nem térnek…. vagy mi van???
De éppen magamhoz térek a székkel való hanyattesésből., amikor orvul beúszik a képernyőmre egy John MacArthur nevű láncait veszített pásztor, valami útszéli bulvároldalon, aki egy 3500 fős gyülekezetet vezet a világ végén. A felkent szellemi nincstelen a következőket mondja: „Senki sem meleg. Ha ezt mondod, akkor megkötést teszel… senki sem meleg. Az emberek házasságtörést követnek el, homoszexuális bűnöket követnek el, hazudnak, lopnak, csalnak.” Szóval, ez csak olyan kihágás, érted…nem tulajdonság, hanem választott bűn.
De miről is beszélek… tényleg. Abban az országban élek, ahol leforgattak és bemutattak egy olyan filmet, amiben Csányi Sándor és Karalyos Gábor egy ismert meleg pár, de mivel Csányi egyszer csak megpillantja Tompos Kátya melleit és tomporát, bimm-bamm-bumm, lehullik róla a homoszexualitás bűne és visszatalál a „normális” társadalomba…
Ööö… akkor nem is szóltam semmit. Inkább csendben elsomfordálok az árnyékba… nehogy én is napszúrást kapjak.

2017.07.01.

- Cupppp! Isten hozott Csipkerózsika, felébredtél? De jó! Ööö.. igen, na, persze, én vagyok a királyfi! Nem ilyennek képzeltél? Hát ez van. Ott van kint a torony alatt a fehér ló, meg minden… ja, hogy így jó vagyok? Jó, jó, imádlak, de eressz egy kicsit, mert megfulladok! Ok. Phűűű… ez finom volt! Hát képzeld, amíg aludtál, azalatt a 7 év alatt sok minden történt ám! Na, egy kicsit mesélek, azután folytatjuk ezt a kis kölcsönös kényeztetést… csak ereszd el egy kicsit. Így, ok. Szóval, 7 év telt el, mióta te a rokkával megszúrtad az ujjadat. Amúgy 7 éve új királyunk van, nem nagyon fogod elhinni, mi minden változott itt azóta! Kapaszkodj meg, de... ne, ne abba kapaszkodj! Már fáj! Ott az ágy széle… Szóval, abból a szép, régi, vidám országból nem sok maradt. Kicsit fel akarlak rá készíteni, hogy ne lepődj meg nagyon, ha majd kimegyünk. Ez a szép haza nemzeti programmá tette az embergyűlöletet. Jól hallottad, igen. Nem, persze, nem örülünk ennek, de itt tartunk. Kis apró lépésekben mérgezett meg minket a kénes mocsár, és mára már a szánk széléig ér. A mostani királynak mániája az ellenségkeresés, egész kastélyokat tart fent, akiknek csak az a napi feladata, hogy sorra gyártsák a semmiből a nép új és még újabb mumusait. Most éppen, ha kimegyünk innen, ragasztják az óriásképeket a falakra mindenhol, a Soros György nevű ügyeletes gonoszról. Ő az, persze, te is emlékszel rá, ez ugyanaz a Soros György. 7 éve is az volt, meg 25 éve is az volt. Mi rosszat azóta? Semmit az égvilágon. Még mindig ugyanaz a helyzet vele kapcsolatban, csak segített nekünk, adott egy rakás pénzt és már kb. 30 éve ezt teszi. Nélküle a mostani király meg az udvaroncai csak libapásztorok lennének a faluszéli legelőkön, de ez a mostani helyzet… igen, pontosan. Olyan ez, mint az ántik görög vagy a régi angol drámák, a veszett eb egyszer csak a jótevője kezébe mar. Most éppen ez van. Erkölcs? Milyen erkölcs? De, az van, a keresztények még aktívabbak, mint valaha. Dehogy állnak ennek ellent. Sőt, egyenesen támogatják. A világi király az ő élő szentjük. Érte imádkoznak. De, hidd el… közben ez történt. De, ez ugyanaz, aki még régen gúnyolta az egyházat a parlamentben! Nem viccelek, ez a dolog itt most súlyosabb annál. Hát kifordult a világ a sarkaiból… ne remélj ettől semmit. Ezek körülbelül annyira keresztények, amennyire a vadorzók állatbarátok. Nem hiszed? Jó, akkor mondom. Éppen most áramot vezettek a határkerítésbe. Ja, hogy azt nem tudod… már majdnem minden vonalon visszatért a szocializmus, amit 27 éve eltemettünk volna, hát miért pont ebbe ne jött volna vissza? Van határzár, kerítés, áram… igen. Hiába vágtuk át annak idején, csak visszajött. Pártitkárokkal, ideológiai támadással az ember, az ész ellen, minden visszajött. Az aranypalástosok sorra veszik át az iskolákat és a támadják meg a gyerekek fejét. De, államilag támogatva. Nem, már nem az a főprogram, hogy szeressük egymást, meg béke, meg emberszeretet… dehogy! Máshol igen, nálunk nem. Itt az a program, hogy elmenekültek a nyomor elől az ország lakói, a töredékére esett vissza a népnek száma, a maradék meg egymást öli, gyalázza, tiltja, utálja… nem, nagyon rosszul megy most majdnem mindenkinek. Leszámítva a gazembereket, egy bocskoros tahót, aki felvásárolta már a fél országot, pedig még beszélni sem tud összefüggően, egy nemzetközi playboyt, aki a kezében tartja és átíratja az összes híreket, ő doboltatja ki minden kisbíróval a nap baromságait, meg egy kaszinós vén kéjencet, akinek el sem kell számolnia azzal, hogy hol mit lopott össze… igen, persze, ezek a mai keresztények. Azt hiszem, ezekért imádkoznak ma minden templomban. Már alig maradt ország, ahol ne szánalommal vagy gúnnyal ejtenék ki a nevünket. Sajnálom, hogy nem tudtam ennél sokkal jobbakat mondani, de szerettem volna, ha már az első pillanattól őszintének ismersz. Hogy mi??? Hogy akkor inkább tovább alszol? Hogy miért keltettelek fel ezzel a sok gonosz hírrel? Hát, bocsánat… de azért köszönöm, és szép vagy… akkor aludj csak tovább, álmodj szebbeket, Csipkerózsika!
- Cuppppppp!

2017.06.30.

Minden terrorista kretén, nemzetiségre, felekezetre, bőrszínre, nemre, korra, stb. való tekintet nélkül! rovat
Már megint valami elmebeteg a tömegbe akart hajtani Párizsban… ja, nem, nem, muszlim volt, meg nem Iszlám Állam, hanem pont ellenkezőleg, a mecset előtt akarta megtorolni a muszlimokon a merényleteket. Érted, az ártatlanokon… azért mert máshol más bántott valaki mást. Na, ilyen seggfejek vannak, mindkét oldalon. Egy hete egy angol férfi hajtott bele a békés emberek közé, akik a mecsetből jöttek ki. Nehogy mááá a mi ősi fehér kultúránk ne legyen legalább annyira gennyes, mint az Iszlám Állam!
Egy közeli hozzátartozóm egyszer nem adta át a helyét a villamoson egy idős embernek, és megkérdeztem, hogy miért? Azt mondta, hogy azért, mert neki se adta át valaki a helyet, amikor állapotos volt… valahol valaha egy másik villamoson egy másik ember… érted? És ő így él, ezzel a szemlélettel.
Breivik haragudott valami idegenekre, és elmebeteg nacionalizmusában lelövöldözte saját honfitársait. Nem az idegeneket, hanem a norvégokat. Pihenő fiatalokat. A kretén arab terroristák szórakozó, ártatlan fiatalokat mészárolnak elsősorban, vagy egy bevásárlóközpontban boldogan vásárolgató tiniket. A bomlott agyú magyar cigánygyilkosok nem a bűnöző cigányokat lőtték le, hanem a dolgozó rendeset, meg a tanuló kislányt. A hídlezárók meg a félpályás útlezárók nem Gyurcsány vagy Orbán előtt zárják le az utat meg a hidat, hanem a normális emberek életét nehezítik még jobban. A beszáradt agyú aláírást gyűjt a Pride ellen, és be akarja tiltatni, bár egyetlen olyan ember sincs abban a menetben, aki valaha bármilyen módon bántotta őt vagy ártott volna neki. És hányszor volt már olyan, hogy valami reléhibás ultrakeresztény prostituáltak sorozatgyilkolásával akart bosszút állni valami más nőtől, pl. az anyjától elszenvedett sérelemért… A nemzeti legalja meg áramot vezet az ország kerítésébe, és valami skizofrén módon terroristákkal fenyegetőzik, holott ő is tudja, én is tudom, mindenki tudja, akinek egyetlen agysejtje is maradt, hogy nem azok a terroristák, akik a határon fáradtan és piszkosan éheznek…
És arról már nem is érdemes beszélni, hogy ártatlanok halnak itt, ma, nálunk, 2017-ben Magyarországon, az elpusztított egészségügyünk miatt, a kórházak sorra zárnak be osztályokat, minden nap akad egy ilyen hír, és nem azok az átkozottak halnak meg, akik ezt okozták, azok magánklinikákon heverésznek külföldön a tőlünk elrabolt milliárdjaikból, hanem azok pusztulnak, akik egy életet végigdolgoztak egy gép mellett és akik akkor még nem tudták, hogy öregkorukra egy rakás gátlástalan bandita lesz hatalmon a saját hazájukban.
Valamelyik Isten… akit mindig ígérgetnek jobbról vagy balról, hogy majd eljön egyszer megint. Nekem mindegy, hogy hogyan hívják, Manitu, Jézus, Mohamed vagy Krisna, szóval valamelyik, a fene a lusta képit, eljöhetne már ebbe a szar világba igazságot tenni! Vagy ha csak ül a felhő szélén és lógázza a lábát meg röhög ezen az egészen, akkor meg elmehet ám a (öncenzúra)!!

2017.06.30.

Kapornyák apuka demokratikus embernek vallotta magát. Rá is volt tetoválva, hogy Demokrata, meg a postás is mindig hozta nekik a Demokratát, amit büszkén lobogtatott is. Fontos kérdésekről Kapornyákék mindig konzultációt tartottak, hogy mindenki elmondhassa a véleményét: Eufrozina, az anya, meg a nyolc gyerek is, külön-külön, mind. Ezt családi konzultációnak hívták. Történt egyszer, hogy a többedik ilyen családi problémánál, amire az alapkérdés mindig tértivevényes levélben ment ki, de e-mailen is megkapták a válaszolásra jogosultak, azt vetette fel a családfő, hogy a család megszakítsa-e a kapcsolatot a szomszéd Kotorékékkal, vagy sem? Szokás szerint elég ráhangoló volt már maga a kérdés is. Például: „Akarja-e Ön, hogy a Kotorék gyerekek bejöjjenek a kertbe, összetapossák a veteményest, megmérgezzék a kutat, élve zabálják meg a családunk kedvenc kutyáját, és teleszékeljék a verandát?” Mindenki tudta, hogy a Kotorék gyerekek nem tettek még ilyent, a Kapornyákok jól eljátszottak velük már régóta, kis színt vittek a mindennapok egyformaságába, a két család gyerekei tulajdonképpen kedvelték egymást.
A válaszok nem nagyon érkeztek, sem postán, sem e-mailben, egyedül a csámpás kis Banália írt két üzenetet, hogy utáljuk ám a Kotorékokat, le velük, sőt, még a testvére nevében is küldött álnéven két e-mailt. Kapornyák apuka vakarózott egy ideig, meghosszabbította a visszaküldési határidőt többször, könyörgött, fenyegetőzött, sőt, a helyi „Info” újságban még egészoldalas hirdetést is vett a családi konzultációs kérdésnek! De végül is, nem tudott érdemben összehozni, csak két támogató szavazatot…
A megtört feleség meg a gyerekek többsége amúgy is tudta, hogy tökmindegy, hogy mit válaszolnak, a vége mindig ugyanaz…
Nem baj! – gondolta Kapornyák úr, majd úgy csinálunk, mint máskor. és összehívta a családot a nappaliban. Ilyenkor sorban le kellett ülni a fal mellé, ő meg kihangosította a számítógépen keresztül a beszédet, hogy mindenki jól hallja.
- A Kapornyák család döntő többsége, 100%-ban megerősítő választ küldött a családi konzultációs kérdésre! Ezzel a felhatalmazással nem fogjuk tűrni, hogy a Kotorékok továbbra is itt garázdálkodjanak családi kertjeink alatt! 20 évre kölcsönt veszünk fel és ötméteres szögesdrótot húzunk ki a Kotorékok ellen! Állandó áram lesz a kerítésben! Ennek fenntartása évi sokmillió forint, plusz még az őrzö-védő cég, akiket megbíztam az őrzésével. Másra most nem jut, de így döntött a család! A család pedig szent! Megvédjük identitásunkat és ezeréves családi értékeinket! Hajrá Kapornyákok, vesszen az ellenség! És most mindenki térjen vissza a dolgához! Árokásás, medvecsapdák… fényes győzelmet arattunk ma is!

2017.06.29.

- Nem baj! – mondta a Nemzeti Kaméleon – legfeljebb nem tartjuk be a törvényeket. Nehogy már más megmondja nekünk, hogy be kell tartanunk a közös törvényeinket! Mi magyarok vagyunk, azt tartunk be, amit akarunk! Mi annak az ezredrészét sem vállaljuk, amit más országok elfogadnak. És kész!
- De akkor nem küldenek majd pénzt! Elapadnak az uniós források… mi lesz akkor majd velünk?
- Hogyhogy nem adnak pénzt? Ami jár, az jár! Nehogy már valaki ne tartsa be a szabályokat! A szabály az, hogy nekünk jár! Mert erősek és büszkék vagyunk!
- Vannak akkor ezek a plakátok…
- Törvényt hoztunk! Nincsenek többé politikai plakátok! Elég volt!
- De amíg csak a fideszes kék acsarkodások voltak az ország minden négyzetméterén…
- Az más! Azt mi csináltuk, nekünk szabad! De ha ellenünk plakátolnak, akkor nem szabad! Bennünket nem szidhat senki, mi jók és igazságosak vagyunk! Itt demokrácia van! Ez a törvény.
- Civilek sem lehetnek, csak szigorúan elszámoltatva és regisztrálva…
- Még szép, hogy csak elszámoltatva és regisztrálva lehetnek! Itt törvény van! Nem lehet csak úgy bárhonnan pénzt kapni és működni! Akit a külföld pénzel, az ügynök!
- De ugyebár a CÖF…
- Az nem! Arra nem vonatkozik! Ők nem civilek! Vagyis, hogy ők más civilek! Ők kapnak, persze, rájuk nem vonatkozik semmi!
- De a határon túli magyar szervezetek…
- Az más!! Ahhoz senkinek semmi köze! Külföldön ott hágjuk át a törvényt, ahol akarjuk! Nehogy már külföldön mondják meg nekünk, hogy mit szabad és mit nem! Erősek vagyunk és büszkék!
- És akkor a CEU…
- Elegünk van a kivételezésből! Vonatkozzon minden egyetemre ugyanaz a szabály! A CEU-t meg kell regulázni, vagy eltörölni!
- De akkor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem…
- Az egészen más! Ne keverjünk össze semmit! Arra persze, hogy külön szabályok vonatkoznak! Rájuk nem vonatkozik semmi.
- Meghurcoltak valakit százezer forintért…
- Persze, hogy meg. Itt törvények vannak! Ha fizetni kell valakinek, akkor fizetnie kell…
- Farkas Flórián viszont ellopott 1 milliárdot…
- Az egészen más! Miért nem lehet megérteni? Ránk nem vonatkoznak a törvények, mindenki másra meg igen! Hányadszor mondtuk már el…
- Ennél többet nem hajlandó mondani az ügyről?
- Nem érek rá egész nap felesleges kérdésekre válaszolni! Nekem vezetnem kell az országot, mert én vagyok az igazságos Kaméleon!

2017.06.28.

Nyár van, verejték ömlik, kutak apadnak el, meg a politikai források is csak szivárognak. Jut még némi Fidesz-önfény, hú, ez a nemzeti konzultáció de jól sikerült, rengeteg százalékban mind-mind azt írták, hogy igen, a lónak két füle van és négy lába és a magyar embernek magyar lova van. Igaz, hogy ezzel a kormánynak se lesz jobb, a válaszolgatóknak se, meg a nem válaszolóknak se, meg Brüsszelnek se, meg egyáltalán senkinek, de talán a postán okozott némi lázas forgalomnövekedést. A végeredmény amúgy teljesen közömbös mindenkinek. Meg kineveztük azokat, akik pozitív választ adtak a magyar népnek. Még azt is, aki bárkinek a nevében a neten akárhányszor válaszolt ugyanazt. Például özvegy Kovácsné, ha internetje van a teleházban vagy a fonóban, akár Magyarország egytized részét is képviselhette markánsan. Mától ők a magyar nép. Na.
És mivel ilyen hőségszünet van, hát elővett az egyik híradó egy témát a semmiből, például azt, hogy Promincly Hugó kormánypárti meg Armatúra Prépostné ellenzéki képviselő nem szólt egyetlen szót sem, sok-sok év óta van a parlamentben, és sok-sok pénzért csak ott ül… na, most kitettük őket a szégyenpadra, ország-világ elé! Havonta milliókért ott ülnek és nem szólnak semmit! Skandalum!
Na jó, jó, de mi van azokkal, akik meg szólnak? Azok mit csinálnak? Mert mit láttunk, érzékeltünk ebből mi? Szóval, mi van akkor, ha szól valaki a sok-sok millióért?
Tüzes Kunigunda ellenzéki kiáll, és azt kiáltja, hogy Mészáros Lőrinc és családja ma is lopott 40 milliárdot. Erre a kormányember, aki éppen válaszol, azt mondja, hogy 1. Mi köze hozzá? 2. Na és aztán? 3. Semmi közünk a gazdasághoz, mi politikusok vagyunk! 4. Ki az a Mészáros Lőrinc, nincs is ilyen ember. Ezzel elmúlt a mai nap, lehet hazamenni.
Másnap Pattogó Zoárd követeli, hogy azonnal vonják vissza a mindenkit sújtó törvényt, Áder ne írja alá, felháborító, hogy ilyen emberellenes törvények születnek… Kormányember meg azt mondja, hogy nem vonjuk vissza, jó az úgy, ahogy van, de, aláírja, ha összekulázza magát, akkor is aláírja, és kinek mi köze hozzá, hogy milyen szigorításokat hoztunk már megint, mi vagyunk az urak és kész, na.
Ezzel sem mentünk semmire, lehet hazamenni, nincs itt semmi látnivaló…
Közben Mészárosék, és rajta keresztül Orbánék tényleg eltesznek naponta sokmiliárdot, közben naponta egyre több iskolát foglalnak el Balog parazita hitészei, mint a Kapitalyban, közben minden nap kevesebb orvos, nővér szakács, pincér stb. lesz az országban, minden nap több ember hal meg az egészségügyi ellátás hiánya miatt, minden nap több diktatúrával vesszük fel a kapcsolatot, minden nap egyre feketébb bárányok vagyunk Európában és minden nap egyre melegebb van.

2017.06.27.

Görget az egér, aztán mindig szembejön valami… nézzük. „Egy beteg halála után vádat emeltek két orvos és egy ápoló ellen” Az eset még 2015 januárjában történt, a vádemelés meg most…
Nincs abban már semmi titok, te is tudod, sajnos, de tényleg, bárki tudhatja, aki olvasni tud, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt hal meg minden negyedik ember! Már huzamosabb ideje. És a helyzet napról napra romlik. Erről nem az ápolók meg az orvosok tehetnek, hanem azok a gátlástalan gazemberek, akik a pénzünket mindenféle hülyeségekre költik immáron esztendők óta, mert nem igaz, hogy nincs pénz, mert van, van, van, hülye plakátokra, stadionokra, focistákra, kampányokra, TV-kre, levelezős konzultációkra, szögesdrótra, egyházakra, külföldi diktatúrák támogatására, roma vezetők szabadrablására, mindenre van, gátlástalanul, korlátlanul, de Lázár János épp most mondta, hogy sajnos a költségvetésben ennél nagyobb pénz az egészségügyre nincs, nincs, nincs… és el is mentek az utolsó előtti kórházi dolgozók az IKEA-ba dolgozni azonnal.
Vádat emeltek egy néni halála miatt két orvos és egy ápoló ellen. Ezrek halála miatt nem emeltek ma vádat senki ellen. Azt ugyanis szabad. Talán Balog Zoltán miniszter összeröhög a hátunk mögött az istenével, hogy jól van ez így… és jóságosan, kenetteljesen mosolyog is hozzá, és kisdedekkel pózol, ahogy szokott.
„Isten hozta kis falunkban, drága miniszter úr! De jó, hogy el tetszett jönni hozzánk, de jó, hogy átadja az óvoda játszóterét! Áldás, békesség, tömeggyilkos úr, dicsértessék, ámen! Jövőre is magukra szavazunk majd, nem ám a rohadt, liberális sorosbérencekre, akik sok pénzt adtak az oktatásra, meg az egészségügyre! Imádkozunk az Önök meg a családjuk egészségéért!”

2017.06.23.

Nem táncolok senkinek a sírján. Még Hitlerén, Horthyén, Rákosién sem tenném, pedig hát, amíg éltek, szóval, hmmm… na, de mégis, vége. Sok ország sok temetőjében jártam, Lenin mauzóleumától az Arlington National Cemetery-n át a párizsi Panthéonig, vagy Házsongárdig, de soha nem viseltettem tiszteletlenül egyetlen sírnál, katonai emlékhelyen vagy más emlékműveknél sem, legyen bár szovjet, német, amerikai vagy éppenséggel thai buddhista.
Meghalt Rubovszky György. A Facebook népe, erősen pártállástól függően, meglehetősen szélsőségesen szokott reagálni az ilyen halálhírekre. Se vége, se hossza a kárörvendezésnek. Pedig, már csak azok olvashatják, akiknek nagyon fáj. Nem a párttársak, hanem talán a család. Gyerekek, unokák… Elképzelem, mit éreztem volna, ha a szüleim halálhírén valaki nyilvánosan röhögött volna egykor. Függetlenül attól, hogy milyen pártállásúak, hitűek voltak a szüleim… Szóval ne, ha lehet, ezt ne! De persze ez sem jut el a címzettekhez, hiszen csak ti vagytok itt. Ez is egy senkinek írt „nyíltlevél”.
De mi lehet azokkal, akiknek bármilyen hatalom volt a kezükben, és haláluk óráiban nem akarják magukkal cipelni a bűnt a túlvilágra? Az irodalomban számos példa akad arra, amikor valaki utolsó szavaival meggyón, azaz megpróbál megszabadulni az élete görgette terhektől. Amikor már kiderül, hogy nincs tovább, kár eltitkolni, tisztán kellene átlépni azon a kapun. Biztos voltak ezerszám, akik kapzsin összeharácsolt vagyonukat az utolsó mondatukkal a szegényekre hagyták. II. József szinte minden rendeletét visszavonta. Haynau A kőszívű ember fiaiban szembetalálta magát lelkiismerete kegyetlen súlyával és végül megkegyelmezett mindenkinek. Mások megtérnek, amíg talán nem késő. De mit csinál egy keresztény, aki számtalan bűnben élt? Hová tér meg és honnan? Nemrég Lukácsi Katalin lépett ki a pártja hitványsága miatt a KDNP-ből. Demeter Márta az MSZP-t hagyta ott, amikor rájött, hogy nem azt játsszák a mélyben, amit a felszínen. Szóval, az élő lelkiismeret ott kísért a parlamentben is, ahol nincs emberi igazság, csak pártos igazság van, és száz százalékig kizárt, hogy többtucat felnőtt, egészséges nő és férfi egységesen homlokegyenest mást tartson erkölcsösnek, mint a vele szemben ülő többtucat felnőtt és egészséges nő és férfi… ilyen erkölcs ugyanis nem létezik. De azért belül még lehet, hogy szunyókál valami az emberből és annak egyetemes erkölcséből és néha elszégyelli magát, aki megszavaz egy nyilvánvaló törvénytelenséget vagy embertelenséget. És ilyenkor, ahogy ma Rubovszky György is, elmegy egy hosszú utazásra és ott kell elszámolnia, ahol mindent tudnak róla.
Nem cserélnék vele. Remélem, hogy én is, ha majd megyek, elviselhető mennyiségű terhet cipelek magammal.

2017.06.21.