Közéletem

2017.sze.23.
Írta: Ugorblog Szólj hozzá!

Egymáshoz nem tartozó hírek Barbáriából

Állítólag Jézus azt mondta a kereszten, hogy „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!”
Emlékszel az 1967-es képre, amikor a fiú virágot tűz a rászegeződő puskacsövekbe? Nem felejtjük el soha.
A Tienanmen téren a fiú egyedül áll fegyvertelenül a tankokkal szemben. Nem felejtjük el soha!
Sándor Mária minden fenyegetés, meghurcoltatás ellenére kiállt a munkája tisztességéért és az emberekért, egyedül, esőben, viharban.
Nyakó istvánt közismert bűnözők büntetlenül megakadályozták ország-világ szemeláttára, hogy beadhasson egy népszavazási kérelmet.
Zsohár Zsuzsát a mai napig minősíthetetlen barbárok minősíthetetlen szavakkal és fenyegetésekkel zaklatják, ahol csak érik.
Amikor a Pride-on a kordon mögött ordító, buzizó, gyilkolni, kiirtani akaró elmebetegek mellett mentünk el, akkor verés helyett egyszerűen kiröhögtük őket.
Amikor a srác segíteni akart a BKK-nak, éjszaka elvitte a reinkarnálódott ÁVH.
Amikor egy lány fütyülni akart a Tusványoson, férfiruhába öltözött előemberek földre rángatták a hajánál fogva, és karját kicsavarva kivezették és egyetlen ember sem sietett a segítségére. Mert, hogy nem voltak körülötte emberek.
„Atyám, bocsáss meg nekik…”

2017.07.22.

Isten nevében a Gonosz

A nemzetmegosztó uszító ott ül a kifeszített ponyva alatt és teszi a dolgát. A fizetett tapsikáló meg örvend előtte vala. Nem nálunk van ez, hanem valahol távol, a hegyek között. Az még rendben is volna, nézhetünk mi ilyen kacifántost a YouTube-on mindig, csak az a baj, hogy ez a performance is a mi pénzünkből van, az előadó is rajtunk kullancsol, meg a tapsonc is. Így aztán mégis közünk van hozzá vastagon. Ennek a faluszéli, neveletlen tékozló fiúnak már az összes rokonát, barátját, ismerősét milliárdossá tettük akaratunkon kívül, így hát neki áll feljebb. A bakancsa a nyakunkon van, és levegőt is alig kapunk már, ő viszont kapott, a kincseinken túl még vérszemet is.
- Magyarország egyre több elismerésben részesül… - mondta a kókler. Ezt értsd úgy, hogy szinte már senki nem áll velünk szóba, valamirevaló politikus talán már kezet sem fog országunk képviselőivel, nagy-nagy sikernek könyveljük el, hogy nem hozzánk, hanem Lengyelországba elment Trump, aki az egész világ szerint gyakorló bolond és tahó, csak ez a néhány volt szocialista ország hajbókol buzgón előtte. Más országok szerint meg mi vagyunk a korrupció melegágya, a középkori urambátyám-stílusú csaló, lopó, áruló, akik sohasem arra és sohasem úgy és sohasem szabályosan költik el a másoktól kisírt pénzeket, mint ahogy azt kapták.
„…egy erős nemzet és egy erős ország nem más pénzén él…” - poénkodott a sit down comedys, ami a fentek fényében különösen komikus lenne, ha nem ránk zuhogna ebből is a szégyen. Tudjuk, hogy a V4-ek azt jelenti, hogy Európa élkoldusai, tudjuk, hogy közös gesztusunk az, hogy ha pénzt kapunk, hát nagyon jellemesen fityiszt mutatunk cserébe. Ez tart minket össze, a közös dorong használata. És erre valaki valamiért még büszke is, megmagyarázhatatlan és megbocsáthatatlan.
Ennek az „erős és büszke” országnak a legismertebb terméke az uszítás. Minden téren lemaradtunk, minden téren vereséget szenvedtünk, Andorrától Brüsszelig, a kormány minden népszavazást és kezdeményezést elbukott, de mindig sikerként állította be. A tapsonca meg még mindig örül neki. Nem marad már meg nálunk még a szerb meg az ukrán betanított munkás sem, elmenekül lóhalálában az „erős és büszke” süllyedő hajóról, amikor csak teheti. Nincs alább, nincs lejjebb, összevesztünk a világgal, a világ megvet és lenéz minket, csak ótvar diktátorok adják egymásnak a kilincset, meg Szijjártó Pétert. Napról napra több keleti diktatúra, napról napra kevesebb nyugati szabadság… mintha egy leszakadt jégtömb lennénk Európa nagy testéről, sodródunk folyamatosan tova…
Ennek az országnak, ahogy a V4-eknek is, az igazság meg a civilek a legnagyobb ellenségei. Mondja is rendületlenül, mindig, mindegyik gonosz. Kiplakátolja. Akinek a zsebében „független” pénz van, az mind gyanússá válik. Az persze nem gyanús, hogy mi naponta áruljuk el hivatalosan azt a szövetségi rendszert, ami támogat minket, ami nélkül már éhen is haltunk volna talán. Mert itt van neked a sikeres és gazdag országodtól 1,6% évente, te diffúz idegrendszer! Neked havonta egy vagy kétezer forint! Tapsolj és táncolj hálából, a retardáltak táncát járd, amit ismersz! Mások a szemed láttára keresnek a te verejtékeden óránként többmilliót, hát tapsolj és táncolj, ha ennyire zokni a tudatod…
Csak ne fütyülj Orbán ellen a hegyek között. Mert akkor az erényes hívők, valamiféle ocsmány „férfiak”, fiatal nő létedre a hajadnál fogva a földre rángatnak, karodat kicsavarják és elvezetnek a hülye inkvizíciójuk szokásai szerint.

2017.07.22.

Kerítő

Van nekünk ez a „kerítés” nevű híres műtárgyunk, ami ma már egyenértékű az egykori nyugat-magyarországi aknazárral, rendszerek és világnézetek közötti osztályharc, a humán aljasság szimbóluma, akárcsak a berlini fal. Csak nekünk a globális emberutálat szögekkel és árammal felszentelt kegyhelye. Hozzá tartozik a „mennyenmindenkiodaahunnangyütt” ismert zsoltár, az „idesenkinegyüjjön” refrénnel.
És akkor ezzel élünk itt, a nagy folyók között, meg a kéklő hegye alatt.
De, miután a nyomor nevű arkangyal kiűzte e föld lakóinak jelentős (a dolgos és a művelt) hányadát a lenyugvó nap irányába, itt maradtunk a sok tízezer meg nem fogott ásóval, kalapáccsal és vakolókanállal. A félig felépített házak országa leszünk mi is. Hacsak…
Amitől tényleg félhettünk és őszintén tarthattunk, az ma már valósággá vált. Mostantól ellenőrizetlen, bejelentés nélküli ukránok és szerbek tízezrei áraszthatják el a hazát, nem a kerítésen átmászva, nem menekülve, hanem államilag toborozva. Eddig még csak-csak kellett valami kis kontroll, hogy ugyan már, milyen bűnöző jön be ide hozzánk az Unión kívülről, mostantól már nem kell az sem. A házad állványzatán, amit éppen bontanak vagy rontanak, a nyitott ablakodban mind nagyobb számban jelenik meg majd a sztyeppei ukrán vagy a marcona hegyi szerb, és biztos lehetsz benne, hogy nem az angolkisasszonyokhoz járt, ha egyáltalán járt iskolába. Mi tettük ezt (én nem!), mi akartuk (én nem!), mi intéztük így a sorsunkat (én nem!).
Kézzel-lábbal kapálózik a hatalom az 1200 ellenőrzött, normális, idetelepítendő menekült bevándorló ellen. Összevesztünk már ezen egész Európával. Állítólag képtelenek lennénk 1200 más színű férfivel, nővel, gyerekkel együtt élni. Több tízezer vagy százezer építőipari szerbbel meg ukránnal viszont boldogan. (?) Nekem eddig semmi bajom nem volt az itt élő nem magyar származásúak által fémjelzett közbiztonsággal. A gondolat is elkerült, hogy az itt élő arabok, akik a környékünkön laknak a legnagyobb számban, valamilyen módon is veszélyesek rám, vagy családomra nézve. Abszolút nem. A legnagyobb békében, harmóniában élünk velünk.
De élj majd együtt több tízezer ukránnak és szerbbel! A távoli ukrán városokban már mindenhol lobog a falragasz, hogy gáttalanul lehet jönni az Unióba, magyarországi munkavállalás fedőnév alatt.

2017.07.17.

A plakát dala

„Ha én Soros lennék, mindig csak nevetnék
Minden áldott reggel fényben megfürödnék
Azok köpködnének, akiknek fizettem
S azok tépdesnének, kik szeretnek engem…”
(Bródy János után szabadon szerkesztve)
Van ebben valami baromabszurd – miért, nálunk mi nem az? -, hogy aki kiplakátol valakit óriásiba, az azért teszi, mert a közutálat tárgyává kívánja tenni az illetőt… minden más esetben, ha kiraknak egy többméteres Palvin Barbarát, Jézust, Dzsudzsákot, Marilyn Monroe-t, bárkit, azért teszik „naggyá”, hogy nagyba lássuk, imádjuk, rajongjunk érte, itt meg épp ellenkezőleg… és hát teljesen baromabszurd, hogy akik letépik ezt a képet, azok meg azért teszik, mert jobban tisztelik ennél a rajta lévőt. Valahogy süt az egészből valami irtózatosan kommunista. Nehogy a gaz, burzsoá imperialisták örüljenek majd dolgozó népünk erőfeszítéseinek bukásán! Nehogy más nevessen, ne nevessen senki! A proletariátus véresen komoly dolog! Mert, ahogy Leninen nem szabad nevetni, ugyanúgy és ugyanazért nem szabad Jézuson sem. Aki nevet, azt megverik vagy elviszik… deja vu időket élünk, már évek óta. Láttuk a videót, ahol az előember lejött a fáról és jól meg akarta verni Weiler Pétert. Az előember mindig verni akar, qwanyázni, akasztani, kiverni a fogát valakinek. Kiontani a belét. Az előember egy Bayer Zsolt sejtburjánzása. Aki mindenkit megölne, aki nem előember. Volt már olyan, hogy liberális tanárok, írók, értelmiségiek odamentek a Fradi-pálya elé, hogy majd jól megverik a feketetrikós analfabéta kopaszokat? Vagy volt olyan, hogy a melegek apácákat, nyuggerek, ájtatos heterókat akartak verni? Dehogy. Fordítva volt már? Persze. A primitív fán lakó, egyéb érveket nélkülözvén, verni akar mindig.
De ha úgy lenne, hogy… mi történne, ha ezer példányban magamat látnám kiplakátolva, hogy itt van ez a Várhelyi, oszt tessék na, utálja jól a nép, köpjék, ahol érik, megtalálják… Csak mennék az utcán és nézném magam. Talán világoskék háttéren, fekete-fehér, talán előnytelen fotó, talán az lenne a szöveg, hogy „Emberek, vegyük el mán a kedvit nekijje!” és akkor jól értené is a birodalmi „irodalmi” célközönség. Vagy csak az lenne odaírva stílusosan, hogy „hülyebácsi, hülyebácsi, bebebeee!” Hogy én ettől hülyebácsi lennék? Dehogy! Még sohasem lettem a csúfolódástól hülyebácsi. De az engem csúfolgató kis nyomorult továbbra is csúfolgató kis nyomorult maradna? Bizony! És akárhányszor előfordul ez, a végeredmény mindig ugyanez.

2017.07.16.

Emlőslaboratórium

(szociológiai kísérlet)

A témát, a jelenséget megírták már sokan, vetítsük ki akkor hát korunkra a mentális pandémia köztünk rágó vetületének árnyékát.
Óriásplakát jelenik meg az országban, egyforma kiszerelés, egy arc, mellette meg csak a név, hogy „Kocsonyás Sótony”. Mindent lefed, városokat, falvakat és országutat, kicsiben a kocsmák lucskos pultján is megjelenik, a szórakozóhelyek WC-inek öblítőin, kagylóiban, piszoárokban, a levesestányérokban, sőt, még a nyilvános temetések koporsóin is, a halál okától és felekezettől teljesen függetlenül.
Megy, megy az élet tovább, Mariska néni élesztőt vásárol a vegyesboltban, Pirike néni kapál a pajta mögött, de még senki nem merte megkérdezni, hogy kicsoda tulajdonképpen Kocsonyás Sótony. A kis Savanykás Jóska már rákeresett az interneten, de sehol semmi… Aztán mégiscsak megállnak itt-ott, aztán mégiscsak elkezdődik a suttogás, hogy „Te, ki ez?” „Csak nem az, akire gondolunk?”
És egyszer csak átszakadnak a gátak! Mindenki tudni véli, mert a szomszédjának az ismerőse hallotta ám, hogy Kocsonyás Sótony idáig fogságban volt Elba szigetén, de most kiszabadult, a 64 vármegye harcosai életük feláldozásával úszva hozták haza, partra szállva sereget gyűjtött és most fehér lovon belovagol a városba a kelenföldi pályaudvar aluljáróján keresztül és egyetlen kardcsapással visszafoglalja Trianont! Mások meg úgy tudják, hogy dehogy már, hogy ez így lenne, hiszen mindenki tudja, aki Vitéz dr. Flagellán könyvét olvasta, hogy a szabadkőműves összeesküvés főmotivátora, egy transzilvániai pincében, egy koporsóban aludt idáig és most kikelt lárváiból és vért színi érkezett ősi Földjeinkre, hogy nyaki verőerünkbe fecskendezze a melegség vírusát. Napról napra mindenki egyre tájékozottabb lett, a legkülönfélébb hírek jelentek meg a mindenegyben.blogon, az egyazegyben.comon, az eztnezdmeg-en, a kormányinfón, a 444-en, az 555-ön, a 666-on, a 777-en és a 888-on is.
A magyar nemzeti qwanyázás örökös bajnoka, a rubintkövekkel ékesített nacionáltahó Bayer Zsolt megírja, hogy Kocsonyás az a liberálbolsevik, sivatagi, bárcás, féllyukú, rohadtbelű, pottyadt tetvedék, aki elárulta a hazát, lelökte a lóról Árpádot Vereckénél, ólmot öntött Szent László lovának fülébe, miközben meghágta a Csodaszarvast, a magyar nemzeti qwanyázás ambiciózus, masszív ezüstérmese, a Kolozsvári Szalonna meg világgá kürtöli, hogy Kocsonyás az anyák megmentője, aki Semmelweisszel együtt találta fel a kézmosást, Bizáncnál egyetlen lehelkürtöléssel legyőzte a görög óriást meg a Botondot is, és mindenki takarodjon el abba a füstös, beszáradt, recsegős, véreres hogyishívják stb. stb-be.
A qwanyázós nénik és bácsik, akiknek ilyen egészséges hajlamaik vannak, azok meg idvezült és megtért mosollyal osztják meg az egyiket meg a másikat felváltva halomszám, hadd jusson egy kis mocsok minden ismerősnek is, nemzeti sárdobálás, iszapbirkózás, salakdagonya, nehogy már ne legyünk bekenve nemzeti trikolor széklettel kölcsönösen valamennyien a Kárpátok alatt…
És amikor már mindenki mindent tudott, és biztos helyről volt jól informálva Kocsonyást illetően, és az emberek baseball-ütőkkel verték már egymást az utcán és mindenki megmérgezte már a szomszéd kutyáját, macskáját, lovát és leguánját is, akkor jött a nagy felismerés és lehullt a lepel!
Kiderült a második körben, hogy a plakátkampány a Bronyiszlaw Gyógyszerforgalmazó Zrt. reklámhadjáratának része volt, Kocsonyás Sótony a második variáción már egy doboz Happypuzolint tart a kezében, és megkönnyebbült arccal mutat lelappadt hasára, ahonnan megszabadult immár a feszítő gázoktól…
P. S.: „Mert ti mindent bevesztek wazze!” jeligére a gyógyszertárba!

2017.07.13.

Gondolatok a fán

„Felmegy a legény a fára, az ilyenolyan fa tetejére, oszt lerázza a…” plakátot. De miért? Miért rázza le, miért tépi le és egy másik meg miért ragasztotta azt oda?? Egymás munkáját nyírják ki ezek a legények… de hülyék. Ja, hogy amúgy kiderült közben igen gyorsan, hogy a felragasztó legény is kinyírná már a saját plakátjait! Mert, hogy le kell szedni! Most meg az a parancs! Na, akkor meg éppen segítünk a kormánynak! Ezt sem gondoltam volna….
Tépjük a gyalázatot. Nem mi okoztuk, és nem először szégyelljük magunkat más helyett! Az utóbbi években elég gyakran előfordult. Most éppen kettétépem Soros György arcképét… mert haragszom rá? Ugyan, miért haragudnék? Mit ártott ő nekem? És mit az országnak? De hogy is jutunk mi egyik mocsárból a másikba, szinte megállás nélkül…
Ha nekem nem ártott Soros, meg az országomnak sem, akkor ki a fenének? Na, nézzük csak… talán abban rejlik a rejtély kulcsa, hogy aki Soros Györgyöt utálja, az mind valamiféle kommunista. Nem tudták neki megbocsátani, hogy 27 évvel ezelőtt az ő hatékony támogatásával bukott meg a szocialista rendszer végleg, ha ő nincs, nem tudom, mihez kezdtünk volna. Ellenzéki pártok, egyesületek egész sorát támogatta, nélküle nem lett volna nekünk hozzá semmiféle eszköz, anyag, pénz, az ő pénzét használta szinte mindenki tanuláshoz, gépek vásárlásához, bármihez… na, persze, kiért használta volna, a szocialista államét? Na, én csak tudom, én vettem meg személyesen Magyarország legelső stencilgépét, ami nem a szocialista államé lett. Azon nyomtattuk ki az MDF első országos gyűlésére a szavazólapokat, meg a székely himnuszt. De azok más idők voltak… Még a rendszerváltás után sem segített az állam, akkor is a legtöbb embert Soros támogatta. Emlékszem, amikor bementem a minisztériumba, hogy támogatást kérjek egy külföldi konferenciára, ahová meghívtak… már a titkárnő minősíthetetlen hangon kirúgott az előszobából, hogy mit képzelek én? Még, hogy Thaiföld… na, tűnjek el innen gyorsan! Ezért hát másképp kellett folyamodnom akkor is… meg lehet nézni a Soros Évkönyvekben, mennyi támogatást kaptak a különféle fogyatékos szervezetek. Hányan utaztak, tanultak Soros pénzén… nyilvános adat. Mind azért, mert az államtól hiába kértek volna egy ilyen támogatást. Ma, a súlyosan hülye naponta megkérdezi ezerszer, hogy na aztán miért, mit tett nekünk jót ez Soros? Mert lövése sincs… Ő csak átült a pártszemináriumi padból a templom padjába, ma is ugyanazt az igét nyomják neki a piros bársony mögül, mint 40 éve, húú, a gaz nyugat, a gonosz imperialisták, a csúf kizsákmányoló tőke… tök ugyanaz a szöveg, 40 éve is a nyugatot akartuk „megállítani”, meg ma is… és ott ül ám a nyugaton a ronda milliárdos Soros! A kizsákmányoló! A bamba meg hát mit higgyen, mindig csak azt hitte, amit prédikáltak neki, minden valóságtól függetlenül, hát most kiált kórusban, hogy mocskos szemét Soros! Mintha azt kiáltanánk, hogy mocskos szemét Télapó! Ajándékot hoztál? Hát dögölj meg! Na, de hogy ki is rakjuk a Télapót a plakátra, ördögfejjel, hogy a nyúlagyú tudatlan proli odajárjon köpködni, ha kedve támad, na, azt már nem… azért ez már szégyen, és nehezen viselhető! Hiába jön az MNB-s furcsatekintetű kotkodácsolva azzal, hogy Soros támadja ám a forintot nemzetközileg, mert nem támadja. Nem volt rá oka. Hiába nyomják az ótvaros rizsát, hogy Soros el akarja migránsok millióival árasztani Magyarországot, nem igaz, mert nem ezt mondta. Helyette alapított és működtetett itt egy egyetemet, na nem fociakadémiát, az igaz, hogy még többen köpködjenek a füvön, hanem egy olyan intézményt, ami a világ legjobb egyetemei között jegyzett! Ellentétben bizonyos más egyetemekkel. Akár nemzeti büszkeségünk is – lehetett volna! 30 éve is a tudástól félt a magyar hatalom, meg ma is. Hát Sorostól is fél. Már nem is teszem hozzá, hogy a vörösiszap-katasztrófa áldozatait is Soros támogatta, nem Mészáros Lőrinc vagy Habony Árpád, hogy iskolákon áll a tábla, amiket ő építtetett fel… de gyakorlatilag szinte csak jót köszönhetünk neki.
És akkor most bocsánatot kérek, kedves Gyuri bácsi, ha ma kettétéptem a képedet! Hát ezért tettem… Én ingyen téptem le, amit a gyalázat nevű másik az én országom pénzéből, egész pénzhegyekért oda felragasztott.

2017.07.12.

Ősi múlt és ősi jelen

Temüdzsin korában a mongol törzsek szokásai közé tartozott, hogy néha átmentek a szomszédba, jól agyonverték, aki éppen útban volt, a nőket a hónuk alá vágták, aztán hazavitték és használták, amíg a mérges szomszéd el nem jött és vissza nem rabolta őket, aztán használta, ahogy régen… már, ha igaz, amit a korról tudunk. A reinkarnálódott ősmagyar a filmben meg elmegy Kínába, és elég zordan azt mondja, hogy igen, hát ez a cudar MTA se foglalkozik ám vele, oszt itt van nekünk ez a fehérköves hun főváros, hát innen vagyunk mi, nem a pocsék finnektől… szóval mongolok vagyunk, azt nem tudom, miért jobbak a mongolok a finneknél, de ha így van, hát így van. Nyilván Kelet-Ázsiából hoztuk a szőke nőket is. Koppánynak, ha igaz, volt vagy három felesége, a valóságban valószínűleg több is, de nem azért, mert pogány volt, hanem azért, mert magyar. Szerte a világon az volt az elterjedt szokás, hogy, mivel a mániákusan hadakozó népeknél több nő maradt özvegyen vagy pártában, mint amit a monogámia egyébként megengedett volna, hát így oldották meg Indiában, Afrikában, meg hát, ha jól olvassuk, a Bibliában is… még a mormonok is magukkal vitték praktikus okokból a szokást a nagy vízen túlra. Más kérdés, hogy volt egy érdekes és ellentmondásos figurája a történelmünknek, Vajk (aki, miután nagy celeb lett, csak úgy felvette az István művésznevet, ahogy Temüdzsin a Dzsingisz kánt), hát hogyan is szépítsük a tetteket, az arany fejpántért odaadta népe vérét. Ahogy Kádár az oroszokat, ő a németeket hozta be, hogy kinyírja a halatomért a szabadságot az országban. Eltelt vagy 1000 év, és ma már a népirtó vallását nevezik az utódai magyar vallásnak e földön. A sajátjukat valahová a jurta alá ásták. Persze, minden ilyen változás, mindegy, milyen segítséggel, egy ideológiai erőszak. Nem szabadság, nem szépség, nem erő, nem győzelem, csak egy behódolás valamilyen eszmének. A hagyományok sárba tiprása. Általában egy másik nép elnyomó hatása. Ez, ugyebár nem nagyon működik másképp, csak, ha deportálunk, átnevelő-táborokba viszünk, kitelepítünk, koncentrálunk, zsarolunk, kényszergyógykezelünk, elektrosokkolunk vagy csak egyszerűen megölünk valakiket. Rendszere válogatja, ki milyen mértékben használja melyik eszközt. 30-40 éve még egy másik agresszív ideológia markában volt az oktatás, ma éppen adagonként adják át egy régiújnak. A szabadság megint fogy, a korlátoltak száma meg nő. Az állameszme ki is mondja nyíltan, hogy a szabadság, a liberalizmus az ellenség. Az idő megbillen, a lejtő másfelé bukik, a sötét középkor integet már lentről kajánul.
Libafáni, aki képviselőjelölt az ország délkeleti szélén, azt írja, hogy tegnap volt az utolsó Pride, mert neki nem tetszik és jövőre betiltja. Ez egy dolog… azután, valamiféle erőszakos ideológia hívei sorra odaírják, hogy az Isten az bizony egy férfi, meg egy nő, de kizárólag egy férfi meg egy nő, Adolf Hitler is szóba kerül, mert pozitív példa, aki irtotta a neki nem tetszőket, van szó gázcsapról, sortűzről, meg még olyan is akad, hogy atomot rájuk… a kinyírásnak számtalan variációja, azután igen jellemző módon még az is oda van írva, hogy Ámen… De, de, ezek velünk élő „magyarok”.
Kim Jong-un átnevelő-táborokba küld vagy likvidál. Az ISIS zsarol, kényszerít, megerőszakol, vagy megöl. Az oroszok betiltják a melegeket, a Jehova tanúit, az ellenzéket, néha meg lelőnek egyet-kettőt az utcán. A törökök a világ végére zavarják, aki nem az elnök híve. Vagy az utcán megverik. És persze van ország, ahol halállal büntetnek valamelyik poshadt Isten káromlásáért valakiket. Ennyi nép, aki nem tudja magára venni még mindig a szabadság szivárványszínét, hanem húzza tovább az elborult agyú diktátorok ökrösszekerét. Van, aki önként és dalolva, vagy inkább múúzgatva…
Az erőszak, az erőszak. De mi a különbség az ideológiai erőszakok között? Jövőre az fenyeget minket, hogy az egyik erőszak leválthatja a másik erőszakot?

2017.06.11.

Azért, mert így van és kész!

- Az ebéd az mindig egy tányér levesből és egy tányér második fogásból áll. Ez az elrendeltetés.
- ???
- Akkor is így van.
- De miért? És ha valaki két tányér levest eszik és nem eszik második fogást?
- Azt nem lehet. Tagol hatodik könyvében így van és kész.
- Ki a fene az a Tagol? Az valami város…
- Meg egy próféta neve. Amit meg ő mond, az az elrendelés szava.
- De rendben van, legyen néked kedved s kívánságod szerint, akkor te egyél mindig egy tányér levest, meg egy tányér második fogást. Egészségedre!
- De aki két tányér levest eszik, az bűnös.
- Miféle bűn? Ha egyszer így szereti…
- Nem lehet úgy szeretni. Csak úgy lehet szeretni, ahogy én mondom.
- Mert ki a kánya feneke vagy te?
- Én mondom az igaz igét. És kész.
- Mert te valami próféta vagy, vagy ki a kacskaringós bánat?
- Igehirdető vagyok és mindenki bűnös, aki nem az igét mondja vagy követi.
- Ha kétszer elmondom és vetek egy bukfencet, akkor megszabadulok a bűntől?
- Nem, mindenben azt kell csinálni, amit én mondok, meg ami ide van leírva…
- De mi dolgom van nekem a te igéiddel? Miért nem tartod meg magadnak? Én nem akarom megmondani, hogy mit hogyan egyél! Edd, ahogy szereted!
- Az nem igaz ember, aki nem úgy gondolkodik, ahogy én és nem úgy csinál mindent, ahogy én mondom, meg, ahogy ide le van írva…
- Hogy mi???
- Aki mást mond, mint amit én, az bűnös dolgokat cselekszik…
- Pincér! Pincér!!! Három tányér levest legyen olyan kedves! Igen, nekem lesz mind!!

2017.07.09.

Plitvice

Jó sokan vannak… tele az erdő autókkal. Van nekem ilyen tenyeres-talpas bunkó gondolatom, hogy „mit gyüttök ide, marattatok vóna otthon, sok rohadt idegen…”? Nem, nincs, mitől lenne, amúgy is, én vagyok az egyik „idegen”. Itt van egész Európa. A fák alatt hűsölnek a szlovák, francia, olasz, holland, osztrák, német, román, lengyel, stb. kocsik. Aztán később kiderül, hogy dehogy csak az egész Európa, itt vannak a japánok tömegével, az indiaiak, a fejkendős muszlim nők, a nyurga, éjfekete lány, szóval, itt vagyunk mind. Lehet, hogy csak azok nincsenek itt, akik otthon anyázzák mindig az idegeneket. Tudod, a fákjú emberek. Minden országban van egy rakás, gondolom, otthon ül, dühösen nézeget körül, és azon agyal, hogy az összes szomszéd nép egy nagy történelemhamisítás. Meg, hogy ő nyerte a pukkosmérgesi csatát, meg, hogy ő már 40.000 éve itt van, a többiek meg még nem is léteztek… egyébként meg minden ország történelme hamisítvány, kivéve az övé. Na, ezek a fákjú figurák nem voltak ott Plitvicében. Akik ott voltak, azok olyanokat mondtak csak, hogy „sorry, thank you, excuse me, hello, you are very welcome…” Pedig voltunk párezren, az biztos! Sétáltunk együtt, úgy nemzetközileg. Kerülgettük egymást a hidakon, megvártuk, amíg mindenki elkészíti a saját kedvenc képét, és annyit, és onnan, amennyit meg ahonnan csak szeretne. Mosolyog a Földlakó. Őszintén gyönyörködünk. Van idő, 18 kilométert sétálni hegynek fel és le, annyi idő alatt sokszor összefutsz ugyanazokkal az arcokkal. Ilyenkor mosolyodsz, persze. Jó, hogy itt vagytok! Jó, hogy minden országban vannak normálisak! Hiszem, hogy ti vagytok a többség… gyertek, gyertek, ne csak Plitvicét nézzétek meg, hozzánk is jöhettek, nézzétek meg a Balatonunkat is, aztán a Tátrában a Csorba-tavat is, Erdélyben a Gyilkos-tavat, meg a gyönyörű Szent Anna-tavat is! És még annyi szép van, amit megmutathatnánk…
Reggel pakolunk a szálláson… a szomszéd szobában csehek, tegnap érkeztek… nem váltottunk, csak két-három szót egymással. A közös hűtőszekrénynél megdicsérem nekik a cseh sört… épp indulunk, farolok ki a kocsival. A férj széles vigyorral szalad utánunk és bead az ablakon egy másfél literes Gambrinust. Tessék, a tiéd, cimbora, ha szereted!
HÉÉ, TESTVÉR!! KI NEM SZELLENTI LE, HOGY KI NYERTE A GATYAVÁRI ÜTKÖZETET???

2017.07.07.

Jogállam rovat

- Megint gond van, főnök!
- Mi van már megint?
- Valamit át akarunk nyomni rajtuk, de nincs meg a kétharmad!
- Nem gond, akkor legyen feles! Aztán úgy nyomjátok!
- De a feles sem lesz meg…
- Mi van, fogyunk?
- Hát, igen…
- Akkor törvényt azonnal, hogy legyen elég az egyharmad is! Ha nem működik, akkor legyen elég az egynegyed! Addig nyomjátok, amíg igazunk nem lesz! Vagy legyen egy olyan törvény, hogy legyek hozzá egyedül elég én és kész! Egy rakás okos diktátor már bevezette, legyen így nálunk is! Azért járunk külföldre jógyakorlatokat nézni…
- De amúgy országosan is fogyunk.
- Dehogy fogyunk! Most küldték vissza a kérdőívet kétmillióan!
- Dehogy küldték vissza kétmillióan… a Századvég hozzáírt egy nullát.
- Na és? Ki tudja azt?
- Meg odaírták, hogy 99 egész valahány százalék ránk szavazott. Valami retro plakátról szedték, Kádár János, meg Lázár György, meg a többiek pont így győztek mindig 90 valahány százalékkal minden választáskor.
- Na és? Jó az nekünk.
- De gond van, mert egyre több a rosszalló hang…
- Hát aztán! Elhallgattatni őket! Aki gondolkodik, azt ne fizessétek meg, űzzétek ki külföldre boldogulni. Onnan meg ne szavazhasson, ha nyugaton van. Csak a keletiek szavazhassanak..
- Jó, hát ezt csináljuk mindig, de még mindig marad egy csomó akadékoskodó.
- Milyen akadékoskodó??
- Hát aki fikáz bennünket, meg tolvajoz.
- Végül is, lopni lopunk, csak nem nevezzük lopásnak, hanem gyarapodásnak. De a ti dolgotok, azért kapjátok a pénzt, hogy tartsátok hülyén a nemzetet!
- De nem hajlandó hülye lenni… egy művelt ember nem hajlandó egész nap buzizni, zsidózni, sorosozni… pedig erre akarjuk rávenni őket!
- Hát zárjátok be a gimnáziumokat! Elég lesz az inasképző legalja! Azok buziznak, migránsoznak egész nap szívesen! Meg adjátok az egyházaknak az összes iskolát! A legjobb eszköz, hogy nyeregbe maradhassunk!
- Ezt mind csináljuk, egyfolytában… már tele van minden falu üldözési mániás plakáttal, gonosz ördögfejjel, már olyant is csinálunk, amelyik huhog, meg lángot fúj, de még mindig nem elég! Még mindig vannak gondolkodók!
- Hát, valahogy vissza kéne hozni azt a halálbüntetést mégis. Most voltunk török barátainknál, a Fülöp-szigetekről is van tapasztalat, az oroszok meg jönnek ide, azok tudják csak igazán, az utcán lövik le az ellenzéket. Na, jegyzetfüzetet elő, aztán csak tanuljatok!

2017.07.03.

süti beállítások módosítása