Szóval… mikor szemüveggel az orrodon azt olvasod a bevásárlóközpontban egy üvegen, hogy mérgezett meggy, és el is telik 30 másodperc, amíg ezen el is gondolkodsz, hogy akkor most mi van, mire tudatosul, hogy a magozott meggy felirat, amolyan nagymamásra sikeredett és azért történt mindez. De ez nem megnyugtató, ez már nem csak a szemorvos, vagy az optikus problémaköre, ez már egy lépéssel előrébb jár annál, tehát hátranézel, hogy ott áll-e már gúnyos vigyorral herr Alzheimer a hátad mögött… de még nem állt. Kétségbeesetten néztem körül, keresve Istent, aki mindenhol jelen van, hogy választ kapjak a kérdéseimre. Beszóltam a salgó polc-rendszerbe, hogy
- Uram, te, aki minden méltatlan szolgád minden rezdülését elmédben számon tartod, adj választ a szenvedőnek: ki a leghülyébb ebben a boltban?
Az Úr félretolt két kovászosuborkás üveget, és kipislogott a kaporcsomók közül.
- Először is, nem a tükör vagyok a Hófehérkéből, másodszor nyugodj meg halandó, nem te vonszolod itt a legsúlyosabb keresztet, de rögtön találkozni is fogsz az igazi földi tehercipelővel.
Ettől kissé tényleg megnyugodtam, és fel is csigázta az érdeklődésemet. A pénztár felé bandukolva kis kordémmal látom ám, hogy sorok állanak bizonyos vámszedők, azaz pénztárosok pultja előtt… az egyik hely meg üresen tátong, nincs ott senki, pedig hívogatóan világol a zöld szabadjelzés a rúdon. Odatolongok, és hát feltételek vannak itt már. Csak kártyával lehet fizetni és hallássérült dolgozó ül a gép mögött. Erre még rá is kapcsolok, imádom a hallássérülteket, ez a lány meg amúgy is helyes, én vagyok az ő embere, ő meg az enyém. De hallga csak!! Te jó ég! Csak nem rá gondolt Úr? Csak nem ő viseli törékeny vállán a még nagyobb terhet? És most szabad utat vágott nekem az ég, hogy bizonyságot leljek... vidám, mosolygós biccentés kölcsönösen, pakolok, ő is, dolgozunk kalákában. Már túl is vagyunk majdnem mindenen, jön a sör kérdése. Készültem erre, elpantomimezem, hogy a rekesz az enyém, kintről hoztam, itt a ragacs rajta, az üveg meg csere… elég, ha egyet teszek csak ki? Hány van benne? – kérdezi a szemével. Rutinosan jelelem a kétszer tízet, az húsz, a másodperc töredéke alatt megérti, rögtön vége is lenne a szertartásnak. De nem. Most jön a főszereplő a színpadra!
Lötyögős öltönyös siheder perdül oda, talán tíz év múlva délceg biztonsági őr lesz belőle, ha sokat öntözik, és vadul mutogat a lánynak. Hogy meg még négy. Mi még négy? Hogy ebben a rekeszben 24 üveg van, mondja nekem, és ő messziről látta, hogy szegény lány csak húszat ütött be. Kis idő múlva becsuktam a számat, és hitetlenkedve kérdeztem, hogy milyen huszonnégy? Hol lát itt huszonnégyet? Hát itt! Berántom az arcomra a népnevelő rostélyt és… sóhaj… minden ilyen és hasonló rekeszben húsz üveg van évtizedek óta, márkától függetlenül. De számoljuk meg együtt, jó? Hangosan segítek, karitatív lelkem kibuggyan a belek redői közül... erre négy: 1, 2, 3, 4… erre meg 5… na, akkor mennyi 5-ször 4?? Basszus, ezzel megfogtam. Ha láttál még elbizonytalanodott arcot, ez a humanoid habitusú élőlény már a NER rendszerében járt az iskola vidéke mellé, ezt a kemény feladatot úgy tálaltam neki, mint bokszban a herére mért mélyütést. Szemgolyói között a tiszta káosz vont elektromos ívet, és szétterpesztett ujjaival zavartan számolni kezdte a sorokat… azután a végére lehullt a máz, a gyerek lángvörösen az arcához kapott, befogta a szemét és rögtönzött csűrdöngölőst járt a lány előtt, hevesen integetve, hogy stornó, stornó, a vevőnek igaza van, tényleg 20 az… pedig úgy látszott, hogy több van benne. Aztán zavarodottan elszédelgett, farkát a hátsó lábai közé csapva. A kislány meg rámkacsintott, hogy tudtam ám, persze, hogy annyi volt, annyit is ütöttem be, szegény gyerek meg hát ezzel a teherrel él… hálásan elbúcsúztam tőle, mosolyt integettünk, aztán kitoltam a kisszekeremet. A parkolóban, már a sötétben ott állt Isten két kocsi között és vigyorgott.
- Na, megmutattam. Megnyugodtál? – és ezzel eltűnt a saját végtelenjébe.

2019. november 11.

- Szabotőr! Hazaáruló! – kiáltotta kissé aluliskolázott (de egyébként eléggé hülyekommunista) mesterem a csepeli Vas- és Fémművekben, amikor befogtam a satuba és ezzel megkarcoltam valami motorkerékpár fékbetétjét, amit ütni kellett valami kalapáccsal, és így ki is sütötte az öreg a hazafias indulatát. Egyébként az úgynevezett „5+1”-es korban jártunk gimnáziumba, mi, az Eötvös Gimnázium fiai Csepelre utaztunk minden szerdán, hogy szar, elfajzott értelmiségi létünkre az olajosfoltos reszelésben találjuk meg a szocialista alapigazságokat.
A hazaáruló fogalma mindig az adott társadalmi környezettől függ, az éppen uralkodó bandától. A baromarcú Horthy-korszakban az volt a hazaáruló, aki nem akart értelmetlenül megfagyni vagy halomra lövettetni magát a Donnál, ezért megszökött a hadseregből, vagy neadjisten zsidókat bújtatott. A szocializmusban a hazaáruló az arisztokrata volt, meg a módos kulák, vagy aki nem akart belépni a TSZ-be, vagy Szabad Európa rádiót hallgatott. Ellenforradalmár! – kiáltották rád, ha nem tetszettél a rendszernek. Idióta politikai korszakok voltak ezek, hittük is, meg nem is, hogy megszabadultunk tőlük. De nem, a fene egye meg, a hülye még nem halt meg, a hazaárolózó barom újratermelődik, kiolvasztanak egyet a mélyhűtőből valahol, és bedobják a köztudatba megint. Szóval, van a haza, meg van annak árulója. Ez nem úgy van, hogy valami fukszos, hawaii inges, napszemüveges vigéc egy osztrák presszóban azt mondja a maffiának, hogy na, ide azt az ezer dollárt, aztán magáé az egész Soprontól Záhonyig, hanem valami tesz vagy mond, ami valakinek nem tetszik.
Mindig van néhány seggfej, aki kinevezi magát magyarnak, ő a magyar, senki más és aki vele vagy velük nem ért egyet, na, az aztán egy nagy hazaáruló! Most éppen megint találtunk párat, mit is mondjak, Hende Csaba, akiről más érdemeket sem tudsz, csak azt, hogy kis, kopasz hedonista, megkórusoltatta a népét választások előtt Szombathelyen, egységesen, ütemesen kellett tutulni, hogy „hazaáruló!” Na, és éppen így is alakult a városban a választás, ahogy ez az igazán hülye eképp felvezette. Győztek az aktuális hazaárulók. De hazaárulózott már Bayer Zsolttól Morvai Krisztinán át Kövér Lászlóig minden félkegyelmű, és mindnek küldetéstudata volt, és mind meg volt róla győződve, hogy ő éppen a haza. Azért csak gondoljatok bele, hány idiótát etet ez az ország, és mind emészt is, ráadásul végtermékké bontja le a nemes anyagot, ami aztán vagy az elején, vagy a hátulján jön ki belőle. Valami bolond mindig előjön valami lyukból, és azt mondja, hogy nem magyar, akinek nem fáj Trianon, nem magyar, aki nem keresztény, nem magyar, aki másoknak enni ad, segít, és így tovább. A végső megvilágosodás meg az, hogy az a magyar, akinek piros pötty van a fenekén, kilencszer van copfba fonva a DNS-e, és egyik nap nyugatra hajlik, másik nap keletre, meg vissza, alapvetően nincs egyenes gerince.
Hát nem okostojások, nem így van. Valamennyien magyarok vagyunk, akik annak gondoljuk itt magunkat, függetlenül attól, hogy melyik tapló mit mond, ha magához ragadta a mikrofont. Mert magyar itt a jobboldali, a baloldali, a pártsemleges, a keresztény, a zsidó, a muszlim, az ateista, a tejfehér bőrű, meg a koromfekete is, meg a szivárvány összes árnyalata, a meleg is, meg a hideg is, de valahogy úgy tűnik, hogy mindig az a legkevésbé magyar mindezek közül, akinek állandóan kiabálni kell, hogy ő az ám! Aki mindig prédikál, hogy ő mekkora nagy hívő, az valószínűleg a legálságosabb tagja a gyülekezetének. Aki mindig magára kell, hogy írja, hogy ő itt a magyar, neki van csak kokárdája, koronája, keresztje, az mindig a legártalmasabb. De egyáltalán… ha bárki azt mondja, hogy hazaáruló vagy, és ő itt a magyar, akkor add el neki a hazát, ha már annyira akarja. Kérj érte sokat! Aztán térj ki az útjából, menjen tovább szegény szellemi rászoruló Istennek hírével.

2019. november 04.

Különleges élmény egy leszbikus összejövetelen leszbikus filmet nézni. Biztos nem túlzok, ha azt mondom, hogy a nejem és én voltunk itt „eltérő nemi identitásúak” (te jó ég, milyen hülyén is hangzik ez…) Na, de nem tudhatsz semmiről semmit, ha nem ismered meg, a kanapé alatt fogsz visítozni, hogy rettegsz a migránsoktól, meg a melegektől, ahogy a nagy tudatmódosítószer, a kormánysajtó elvárná tőled. Persze azért nekünk nem kellett nagy levegőt vennünk ehhez, simán szimpátiával érkeztünk ide, és azt hiszem, egy puttony empátiával távoztunk. A film, „A másik anya” szívszaggató szépségű történet, egy szivárványcsalád sorsa egy intoleráns családi és jogi környezetben. Megtörtént eset alapján. Persze, azért szép filmes vége lett, de azért az életnek nincs mindig szép filmes vége. A film utáni beszélgetés hatalmasat tett hozzánk, azt hiszem, három leszbikus anya mesélt egy nekem ismeretlen világról, a gyermekeik a legkülönbözőbb módon fogantattak és születtek, az örökbefogadástól a mesterséges megtermékenyülés legkülönfélébb formájáig, és jó volt hallgatni, jó volt részt venni ezen. Számtalan izgalmas, érdekes, különleges dolgot tudtunk meg, túl azon, amit azért eddig is tudtam, hogy ezek teljesen normális családok. Csak nehezített a pálya, ami kiszabatott nekik. Ezek az anyák annyi intelligenciával élik meg a plusz problémáikat, ami teljesen lenyűgözött. Ennyi szellemi munícióval élni, miközben félcivilizált, feketeruhás, kopasz analfabéták masíroznak ellenük, megdöbbentő ellentmondás. Tán, ha ismernék egymást közelebbről. Ha egy budapesti patkányfogó, a hamelni mintájára a bűvös erejű sípjával becsalogatná az intolerancia szellemét a Dunába és leúsztatná a folyón…
És akkor valamennyien boldogan élhetnénk, amíg meg nem halnánk. Itt a mese vége.

2019. november 02.

Budapesten az utolsó választásokon nyert az ellenzék. Igaz, nem nyert meg mindent itt sem, de látványosan előre tört a sebnyalogató vereségkomposztból. Ehhez nagyban hozzájárult maga a pártállam is, aki inkább a körmét reszelgette, semmint erővel kampányolt volna. Ahol meg kampányolt, azt inkább alantas módon tette, hülyeségekkel riogatott megint x-edszerre, és ócska módon krumplikon osztogatott önarcképeket és azt hitte, hogy ennyi elég is. Nem volt elég. Egyrészt egyre nyilvánvalóbb az osztályrészünkre rendelt nyomorunk, ott ma már nem lehet a hajdejólélünkkel kampányolni, ahol tízezrek nem tudják fizetni még a „rezsicsökkentett” számlájukat sem, másrészt úgy járt az elkényelmesedett pártmédia, hogy túlalázta már a népet, siralmasan műveletlen és stílustalan „publicistái” folyamatosan röhögve élcelődtek a kínjainkon, még csak lehetőséget sem adva arra, hogy bárki erre érdemben válaszoljon. Amúgy meg fényesen bebizonyosodott, még a legbutábbak előtt is, hogy senki, de az égvilágon senki nem mert, nem volt képes kiállni egy vitára egyetlen kihívójával szemben sem a kampány során.
De ez így csak most van és rövid időre szól… ha nem képes meglovagolni senki ezt a lehetőséget, akkor el is veszik, mi is elveszünk az ázsiai pusztában, Európától meg mint egy leszakadt jégtömb, úgy távolodunk…
Pedig a siker receptjét már megírták, csak olvasni kellene, érteni belőle, tudnunk kellene használni!
Volt kerület, ahol simán, megerőltetés nélkül győzött az ellenzék, volt, ahol igazi utcai küzdelemben, házról házra, mint az ostromlók. Nálunk, Újbudán, senki nem csinált szinte semmit, csak az idő, a történelem egyik fogaskereke intézte el a regnáló feudalizmust. Józsefvárosban meg szívós kampány, lakásról lakásra járás, folyamatos, látható jelenlét, hihetetlenül szervezett és fantasztikusan motivált csapat nyert a túlerő ellen. Még akkor is, ha a földesúr karhatalommal támadt ellenük! Ezt kellene megtanulnunk valamennyiünknek még idejében. Hogy nem pártok, hanem civilek a nyerők. A legtöbb ember nem akar pártot, másik pártot sem, és én sem akarok. Én egy Pikó Andrást szeretnék, egy civilt, akit lehet, hogy pártok támogatnak, de végül is ez nem fogott rajta semmit, civil maradt. Valamennyien a felszabadulásunkért küzdünk, mely most egyet jelent a Fidesz által ránklapátolt tébolyból való kivergődéssel, de nem akarok másik uralkodó pártot helyettük sem! A jelenleg nálunk tébláboló MSZP-s, DK-s nénik és bácsik öregotthona ne legyen őrségváltás a dörzsölt fideszesek helyett. A Momentumot meg valahogy nem érdekli ez az egész, nem vegyülnek senkivel, elbíbelődnek a kis telefonjaikkal meg laptopjaikkal, a szellemi teljesítmény meg kimerül általában annyiban, hogy megosztogatnak cikkeket a Momentum Fórumban, amit aztán két ember megmorog vagy annyi sem. Ez így kevés lesz a továbbiakban.
Én aranyba foglalnám inkább Udvarhelyi Tesszát és klónoznám pár tucat példányban, hogy segítsen, utat mutasson, csináljon belőlünk is valamit! És persze nem csak őt, de a kampánycsapatának minden egyes tagját szoborcsoportban mutatnám fel példaként, hogy így is lehet, sőt, így kell! Ehhez persze kell egy követhető, szerethető Pikó, akiért érdemes mindezt csinálni éjt nappallá téve. Alakulhatna szerte a városban C1, C2, C3, csupa-csupa civil csapat, azután alakulhatna szerte az országban is! És akkor reményünk lehetne arra, hogy 2022-ben visszaszerezzük az országot mi magunknak, nem egy pártnak egy másik párt helyett, hanem egy nagy, magyar civil közösségnek!

2019. november 02.

Greta Thunberg egy „beteg” svéd lány, aki annyira „beteg”, hogy a tényleg beteg világot szeretné egészségesebbé tenni. Máskülönben meg olyan, mint egy különleges választóvíz, a szarabb embereket még szarabbá teszi a léte, a jelenléte, a tisztábbakat meg még tisztábbakká. Ha megjelenik róla egy kép vagy egy hír a Facebookon, azonnal lehull a lepel, elszabadulnak az indulatok, és nem a szög bújik ki a zsákból, hanem a zsigeri rosszindulat az emberekből. Ma például az volt a vele kapcsolatos infó, hogy nem vesz át egy díjat, nevezetesen az Északi Tanács környezetvédelmi kitüntetését, ami még ráadásul egy halom pénzzel is együtt járt volna. Szóval a 46 ezer euró sem kell, mert nincs szükség több kitüntetésre meg díjra, hanem tettekre van inkább, szerinte. Kristálytiszta gondolat. A magyar szellemi proletariátus erre úgy reagált, hogy frusztrált gyerek, Grétike meg a követői nyekergése szart se ér, hisztis, kurva, manipulált, nincs is diplomája, nem közgazdász és ilyenek. És itt én kérek elnézést, jobb híján…
Milyen elrákosodott erkölcsi maradványa lehet annak, aki egy kislányt, na, mondjuk, lassan inkább nagylányt, csak azért fikáz, anyáz, gúnyol rendületlenül, mert az a lány JÓT akar? Nem ismerjük, távol él, minket nem bánt, senkit sem bánt, csak a Földnek, a fáknak, a jövőjének akar jót, semmi mást. Nem bombáz kurd gyerekeket, nem is támogatja ezt, nem öl rohingyákat, de keresztényeket sem, nem éheztet elfáradt menekülőket a határon, nem lakoltat ki senkit, nem ver le kipát senkinek a fejéről, csak egyszerűen állandóan hangoztatja, hogy aggódik az ő és a generációja jövője miatt. És még az elismerés, meg a pénz sem kell neki ezért… most vagy a világ bolondult meg, vagy én.
Nem tudok más következtetést levonni, ez a lány egészségesebb valamennyiünknél.
És hogy ne csak a szám járjon, mert semmi sem borzalmasabb, álságosabb, mint a semmittevő szájhős, elmegyünk hát fát ültetni Szarvasgedére. Már csak 61 fa hiányzik a tízezerből, amit ott elültetnénk. 10-10 fát vettünk ehhez mi is, odamegyünk, és beássuk! Köszi Greta, ez is miattad van, az az erdő majd akkor lesz nagy, ha te is felnősz testben! De lélekben már fölénk nőttél, mi most csak ennyit tehetünk értetek.

2019. október 30.

Mindenki vadul eljárta már a győzelmi táncot, a csüccsöst, guggost és hívest, és akkor most megy az élet tovább. Az ellenzék, aki itt-ott összeállt igaz vagy hamis frigyre, töredezik, vagy szakadozik, Botka kilép az MSZP-ből, a Momentum elhatárolódik az önfizetéseleméléstől, Zuglóban belengeti majd visszavonja a teljhatalom növelését Horváth Csaba. Máshol iratmegsemmisítenek, nem adnak át, nem fognak kezet, néha tisztességgel járnak el, néha meg nem… azt hiszem, egy sor helyen egy rakás alkalmatlan ember került egy rakás alkalmatlan ember helyére. De ez nem derült ki sehogy, nem volt megmérettetés, csak indulatok, pártszimpátia meg ellenérzés, és akkor így jártunk.
A mindent felfalni vágyó szörnyeteg egy kicsit visszahúzódott a vackára, sebeket nyalogat, gyógyítja magát. Szerintem nem gondolta, hogy a nyájban maradt ennyi kutya, farkas, amelyik visszaharap és tépáz. Zavartan szenved és forgolódik a vackán, és közben bosszúra szomjazik. Ez persze nehezebb lesz, mert már mindenki elfordult tőle Európában, talán még a kis lengyel zsarnokra számíthat, mint megértő társra, a többieknek már igen kínos együtt mutatkozni vele. Talán undorító még a kézfogása is. Erdogán, Putyin, meg kaukázusi feudális főurak lapogatására való. A várható bosszú szele, hogy Polt Pétert megerősíti posztján, Handó Tündét, a szélsőséges brancsbeli szemétládát beküldi alkotmánybírni, hogy már az Alkotmánybíróság is garantáltan a jog ellen kiálló szervezet legyen, meg hát Varga Judit, aki megpróbálja védeni még a marék kutyaszart is, ha a bandavezér úgy szeretné. Szóval, most ezek a fegyverek a nép meg az igazság ellen. A hurok azért szorul persze, minden nap egyre több ember kapja fel a fejét, hogy hát a fene egye meg a sikerpropagandát, fele annyira élünk jól, mit az európai ember, a Homo Sapiens szerencsésebb oldalra született populációja! Aki ezt nem veszi észre, annak még nem jutott hely a szellemi elváltozásokban szenvedők otthonaiban és nem kap még gyógyszeres ellátást sem.
Mi várható még? Egy darabig talán hősimúltazgatós ökörségek. Ez erősödni fog, mert ez rövidtávon hat. Matolcsy, az igazán kártékony parazita, aki miatt nem tartjuk a pénzünket bankban, csak párnacihában, újabb és újabb nemzeti kreténségeket dob, mint egy elromlott kenyérpirító. Most éppen valami harmadik világháborúról trombitál, aranyháromszögről, meg a magyarok lesznek a világ urai, természetesen, fenekünkön a híres Matolcsy-féle piros pöttyel, ami nyilván a nyereg alatt puhított húscafatok következménye. Meg hát a sok kumisz… ahhoz vederszámra kell inni, hogy szótlanul hallgassuk ezt a gátlástalan rablót, aki szerint az, hogy ő, meg a felesége, meg a barátnője, meg az összes unokatestvére kastélyokat vesz, milliárdokért szőnyegeket és festményt, na, az valami közjó. Képzeld magad el a hülye kis nyugger helyében, aki éppen kibányászta a kukából a Matolcsyék tegnapi maradékát, amint hálásan elnézi a sok közjó-kastélyt és még örvend is neki vala. Szóval, ez a hősimúltazás most majd még jobban kormányszintre nő, sőt, birodalmi méretekre, utcákat, tereket, monumenteket kell majd elnevezni antiszemita, náci, vagy pusztai barbár eleinkről, hogy minél büszkébbek lehessünk rájuk, és aki nem úgy gondolja, hogy ő egy mosdatlan, jurtalakó, sztyeppei lótolvaj, na, az egy hazaáruló… egyszerű tézis, nem kell ezen mit gondolkodni, ez épül majd a tantervekbe, hogy garantáltan két polccal lejjebb vigyük az ország összintelligencia-mennyiségét.
Bizony mondom néktek, ezek mennek mostanában, felebarátaim.

2019. október 29.

Sokszor azt mondom, hogy ááá, feladom, sokszor meg azt, hogy nem, mert mi lenne, ha mindenre rálegyintenénk és csak elnéznénk, hagynánk, hogy a környezetünk a gravitáció erejével zuhanjon a mélysötétség alá? Mert most inkább nem szólsz? Elnézed, hogy lelépjen az úttestről a száguldó autó elé, mert ha hülye, hát haljon meg, vagy inkább visszarántod a gallérjánál fogva? Persze, van, akit már nyolcszor visszarántottál, de kilencedszer is lelép rendületlenül, mint az alvajáró.
Sokáig volt, hogy az állampárt szavazóit tartottuk korlátoltnak, szellemileg láncravertnek, menthetetlen, intellektus nélküli mutánsoknak. Csak így lehet rongyos gatyában diktátort éltetni, miközben a hintajáról ledob a sárba 2 % nyugdíjemelést a kórusban ünneplőknek. Na, ezeket nem zárkóztattuk fel, ezek ma is élnek, ezek ma is szedik négykézláb a kivetett maradékot, talán még a rezsicsökkentés mítoszában is hisznek…
De nem felemeltük őket, koma, hanem az ismerőseim jelentős része hozzájuk zuhant a koszba! Ma a baloldali hiperegyszerű olyanokat osztogat meg, hogy Nagy Feró aztán jól megmondta ám Szandinak, vagy Ákos meg nyílt levélben védte Berki Krisztiánt, Sebestyén Balázs szifiliszt gyógyít kézrátétellel, a roma rákkutató minden nap feltalálja az örökifjúság ellenszerét, Bogdán László cserdi polgármester pedig naponta szóban agyonveri Kósa Lajost, Németh Szilárdot, de még Áder Jánost is… ember, könyörgöm, ezt nem a Fidesz-szavazók osztják, hanem az un. „baloldal” vagy „ellenzék”! De hogyan tud ilyent megosztani? Úgy, hogy ilyent olvas, innen tájékozódik, a szemétből eszik. Akkor, amikor nyitva van az étterem is a kuka mellett és ott is ehetne! Felnőtt, ruhában járó, szavazati joggal rendelkező állampolgárok saját akaratukból szellemi eutanáziát hajtanak végre, és hiába szólsz neki, mintha egy vaknak jelelnél siket nyelven…
Hát így élünk mi itt, Pannóniában. Mész, mész az utcán, jönnek szembe az emberek, az egyik fele azt gondolja, hogy a Gyurcsány mindenkinek kilövette a szemét, azért jár mindenki fehér bottal, az Orbán nappal felépíti a kórházakat, de a Gyurcsány odalopózik és minden éjjel lerombolja őket, és a miniszterelnök térben állva imádkozik a vár teraszán, miközben kipcsakul hátrafelé nyilaz. A másik fele meg azt hiszi, hogy Bálint gazda megverte L.L. Juniort, mert az csúnyát mondott a madarakra, Korda György meg magával rántotta az űrbe az űrügyi kormánybiztos asszonyt, hogy együtt építsenek pókerkaszinót a magyar űrállomáson… pfffff…. azután vannak még azok is, akik szerint egy kisbaba élete a megosztásokon múlik…
Tessék mondani, maradt még normális ember valahol? Mert amúgy szívesen találkoznék néha eggyel-eggyel…
De mit is beszélek, hiszen, a TV-ben minden nap el tudják adni, hogy a szirszar üveggyöngy ékszer alumínium foglalattal félmillióról indul, annyi lenne, ha a jóságos bácsi a képernyőn le nem engedné most, de kivételesen csakis most 9273 forintra, asszonyok, de csak annak, aki gyorsan telefonál, a másikon meg ha betelefonálsz és bemondod a neved, nagyanyád szelleméből kinyeri a pénzmagot a mágus a bűvös gyertyából… oszd meg és szerencse ér még ma! De ha nagyobb méretekben gondolkodsz, akkor bemehetsz bármelyik nyilvános előadásra, ahol azzal traktálnak majd, hogy egy fütyi szamár-állcsonttal vert agyon ezer filiszteust, akik csak néztek, hogy mi van má megint, és ez semmi más, csak az ellenségem szeretete, meg a visszadobom kenyérrel-dolog, a másik meg csak úgy kettéválasztotta a tengert és ezt az okosságot még az állam is támogatja… arról nem is beszélve, hogy brazil apácák úgy gyógyultak meg a prosztatarákból, hogy boldog képeket nézegettek.
Szóval, olyan jó lenne néha újra és újra kiérdemelni a Homo Sapiens nevet. Az nem egy örökös rang, el is lehet veszíteni, ha nem vigyázunk rá.

2019. október 28.

Te el tudsz határolódni a tieidtől? Amikor azok megérdemlik. Vagy akkor is a mi kutyánk kölyke, ha hitvány? A hülye szülőnek például a saját gyereke sohasem hibás semmiben, csak a külvilág rossz.
A drukker, a fan általában nem a becsület szinonimája. Rendszerint az övéinek mindent elnéz, az ellenfél meg mindig lesen áll, kezezik, a bíró mindig hülye és vak, az ő csapata meg mindig méltatlanul bántott áldozat, ha veszít. A világ mindig összefog ellenünk! Trianon van, Európai Ügyészség van, korrupciós ügyek vannak, a magyar meg mindig csak ártatlanul vérző hamvas szűz. Hát ilyen ez…
Namármost. Azt hiszem, elég népnemzeti indíttatású gyerek voltam vagy harminc éve, amikor az MDF hőskorát éltük, de amikor azt láttam, hogy Csengey Dénes azért kampányol a TV-ben, hogy az emberek NE menjenek el szavazni a frissen kivívott demokráciában, a tök alkalmatlan Samsula György bevásárolta magát az első kormányba, holott azt sem tudta, hogy mi az a Bős-nagymarosi vízlépcső, az alkoholista Horváth Balázsról ne is beszéljünk, Csurka István meg leüzent pártszerűen és igen demokratikusan a fiával, hogy fegyelmivel rúgjam ki a pártból az ismert újságírót, nehogy jelöltesse magát ellenjelöltként Bíró Zoltánnak szemben, na, azt hiszem, akkor lett elegem ebből a büdös bagázsból igazán… tehát megtagadtam őket, ahogy megvilágosodtam. Később, egy idő után az SZDSZ-t is megtagadtam, amikor kiderült, hogy önös érdekekből saját maguk felé hajlott egyesek keze, és ez ellen nem léptek fel elég hatékonyan. Az ember azért tagad meg valamit, azért áll mások mellé, mert a jóban hisz, azt gondolom. És amikor már nem a jók ülik körül, akkor veszi a kabátját és átül máshová. Valaha még az LMP-ben is hittem. Mára ez is semmivé vált.
Jelenleg leginkább a civilekben hiszek, és a még el nem utazott, világgá nem költözött jószándékban. Az utóbbi években az MSZP, vagy a DK, Momentum oldalán emeltem fel szavam és szavaztam a közös, összefogott ellenzékre. De simán megtagadom Szanyi Tibort, ha tapló, simán elhatárolódom Bangónétól, ha hülye, simám megvetem a Mohácson meghalt fideszes ellenfele ellen „nyert” MSZP-s polgármestert, ha becstelen. és bárkit bármikor megtagadok, ha méltatlannak bizonyulna rám. A becsületem fontosabb ennél. A visszaélőt, a bűnözőt pártfüggetlen ellenségnek tartom, és azt hiszem egy jobb világban mindenki elhatárolódna tőle. Igen, vezessék el láncon, bármilyen jelvényt visel! Ezért kellene, hogy legyen egy országnak pártsemleges jogrendszere, ügyészsége, rendőrsége.
Én Hadházy Ákostól is elhatárolódom, ha hülye bunkó és trágár táblákat emelget a parlamentben. Menjen a fenébe… de te, népi, népnemzeti, hazafiazós, ilyen-olyan jobbos, te elhatárolódsz Bayer Zsolttól vagy Kövér Lászlótól, amikor azok szégyenteljesen tűrhetetlenek? Elhatárolódsz attól, aki bebizonyított bűnözőket támogat vagy véd? Mondjuk Tiborcz Istvánt vagy Farkas Flóriánt… megtagadtad a papodat, amikor bebizonyosodott, hogy majdnem mind pedofil? Nem az Istenedet, hanem a papodat… nem, azt mondtad, hogy minden kosár almában akadhat pár férges is. Meg azt, hogy ugyan már… Megtagadtad azt a szemétládát, aki gyerekeket rak ki állami otthonokból, hogy rámarjon a kastélyokra? Vagy azt a tetűt, aki a szögesdrótok között éheztet nőket és gyerekeket és még büszke is rá, hogy csak ő egyedül keresztény a világon? Nem tagadtad meg egyáltalán. Azt mondtad, amit a veszprémi klerikális seggfej, hogy persze, hogy nem engedünk be farkasokat a bárányok közé. Mert az éhező kisgyerek a farkas, a Toroczkai meg a Budaházy a bárány… jut is eszembe, elhatárolódtál az utcán trappoló fasisztáktól? Akik zászlót égetnek, fenyegetnek, meg robbantani akarnak, egy rakás masírozó félkegyelmű, a nemzeted nevében. Más néven szimpla, mocskos terrorista. De tényleg, most, hogy így beszélünk róla, elhatárolódtál már attól a szaralaktól, aki Erdogánt támogatja abban, hogy kiirtson asszonyokat és gyerekeket Szíriában? Nem? És miért nem?
Aki szarembereket támogat, és nem húzódik el a pöcegödörtől, az maga is szaros lesz, és messziről bűzleni fog.

2019. október 25.

Mindig csak akkor tudjuk megítélni, hogy mások milyen helyzetben vannak, mi okoz nekik nehézséget és mi nem, ha megpróbálunk, ha csak egy kicsit is, a bőrökbe bújni. Például ilyen célokat szolgál a Láthatatlan Kiállítás is, amikor megtudod, hogy milyen vakon tájékozódni a „sötétben”.
Biztos sokakat izgat, hogy milyen lehet egy kormánypárti szavazó gondolkodásmódja, reakciói a világ ingereire, mitől látja másképp a világot, mint pl. te. Mondjuk, odaállsz a tükör elé, és figyeled magad, milyen fiziológiai változások zajlanak le benned. És kezded, mint a gonosz mostoha a Hófehérkében, hogy „Tükröm, tükröm, mondd meg nékem…”
Erre a tükör:
- Budapestet a külföldiek foglalták el a vörös kommunistáknak! A nyugatról idejött tanult svédek, németek, hollandok mind kommunisták és a kommunista ellenzékre szavaztak! Ez nem keverendő össze azzal, hogy tanulatlan, magyarul sem tudó ukránok tömegével szavaznak a magyar kormányra, holott azt sem tudják, hogy mi az, mert jól teszik! Ők a mi nemzeti kultúránk! És különben is, mi a fenéből van Karácsony Gergelynek meg Pikó Andrásnak biciklije?? Mert összelopta magának, a néptől lopta el!!! Ennek nyilván semmi köze ahhoz, hogy a kormány majd minden tagja magánrepülőkkel és jachtokkal mászkál, azok nem lopták, hanem már repülőn születtek, apjuk is pilóta volt. A kommunisták nem tudják, hogy a zsidó Jézus Krisztus a legfőbb hatalom és nem alázkodnak meg a lábai előtt! Így a világméretű zsidó hátérhatalom a legveszélyesebb, ami népünket támadja folyamatosan! (??) Mi vagyunk a legfehérebb, a legkeresztényebb európaiak, a mi gyerekeinknek piros Túró Rudi pötty van a fenekén, de ez a kilencszer megcsavarodott génjeinknek köszönhető, ami másnak meg nincs! A mi piros fenekünk a kereszténység utolsó és egyetlen védőbástyája. (De ez nem keverendő össze a páviánokéval! Azok színesbőrűek!) És jelenleg Európa legfehérebb, legkeresztényebb génje alapjában véve egy ázsiai, ferdeszemű, sárgabőrű, muszlim kipcsak…
…körülbelül itt tartott a tükör, amikor már az utolsó relé is füstölve elszállt az agyamból, kiegyenesedtek kínjukban a szürkeállomány tekervényei, és estemben majdnem leszakítottam a tükröt a falról… egy darabig csak két-három szóra korlátozódott a szókincsem, valami Soros, migráns meg Gyurcsány… körülbelül. Azután, nagyon sok idő múlva sikerült felállni, a kisagy bizonyos pályái épen maradtak, tehát a mozgáskoordinációm pár elvégzett gyakorlat után újra működött, a szőnyegen való mászás közben visszajöttek az emlékek a múltból, idekúsztam a számítógéphez és leírtam ezt…

2019. október 17.

Első nap a választások után mindenki nagy nyertest játszik, azután egy-két napon belül észhez tér. Lecsillapodik. Elemez. Magyaráz. Bűnbakol.
Miért is büntettük meg az állampártot? Mert nem szeretjük. Semmiféle pártállamot nem szeretünk, baloldalit sem, meg jobboldalit sem. Aki szereti, az maga is az állampárt része, azaz osztozik a bűnben. És ő is menjen a fenébe, ha kommunista, ha kereszténydiktatúra, tökmindegy, akkor is.
Megjegyzem, nekem teljesen mindegy lenne, hogy egy magát baloldalinak vagy jobboldalinak nevező párt kormányoz, csak normális legyen. Ne legyen erőszakos, ne bántson, ne vegye el a szabadságomat, és másokét sem. De ha valaki azzal jön, hogy holnaptól az iskolában azzal kezd a gyerek, hogy az Internacionálét kell énekelni vagy pedig a Miatyánkot kórusolni, akkor az menjen a szomorú bánatba a hülye ötleteivel, nem, nem, nem kell. Minden normális ember tetőtől talpig sok-sok liberális és sok-sok konzervatív értékből áll. Aki bármelyiket is megtagadja vagy szitokszóként kezeli, az értékfogyatékos. Amelyik meg tiltja, na az aztán ne kapjon többé levegőt egyik nyílásán sem!
Kérdés: nem szeretem a keresztényeket és nem szeretem a magyarokat? Tehát nem szeretem a hazámat? Na, ez volt a legesleghülyébb kérdés. De azért megpróbálok rá érthető választ adni. Nem, nem, nem igaz! Semmi bajom a normális magyarokkal és semmi bajom a normális keresztényekkel! A fideszmagyarokat meg a fideszkeresztényeket viszont gyomorforgatónak tartom. És semmiféle közösséget nem tudok már vállalni velük. A Fidesz nevű párt ugyanis semmilyen módon nem egyenlő Magyarországgal és semmiféle köze sincs a kereszténységhez. Pedig állandóan hangoztatja. De annyi visszaélés, annyi arrogancia, annyi embergyűlölet, hitszegés, gerinctelenség kötődik ehhez a párthoz, hogy csak borzadni lehet tőle. És ez kivetül mindenre és mindenkire. Még azokra az emberekre is, akik bár egyébként lelkiismeretük szerint becsületesek lennének, emberbarátként viselkednének, de ebben a mélysötét árnyékban összemosódnak a pártot jellemző gyalázatos ocsmánysággal. Mert mit is látunk mi, közönséges halandók mindebből? Először is azt, hogy rosszul élünk. Rosszabbul, mint más népek. Ezt még a kormánypárt fanklubja sem tagadja, mindig arról beszélünk mindenkivel, hogy az ő gyereke, húga, rokona, ismerőse is kint dolgozik, valahol idegenben, mert idehaza nem él meg, itt sohasem lesz se lakása, semmije. Ez nem demagógia, ez pannon rögvalóság. Az erkölcstelen propaganda meg folyamatosan trombitál, hogy de jók vagyunk, de jó itt, nahát, itt a pompás rezsicsökkentés, mindenki kicsattan az örömtől, mint a napköziben. Ezt mondja mindig egy gennyes szívű, dúsgazdag feudális zsarnok egy pódiumról, miközben nemzeti trikolort lobogtat, turult ereget és ennek tapsol az igenhülye hálakönnyekkel a szemében, aki nem jön ki a hónap végén már a nyomorból. Aki hajlandó sorba állni egy zacskó könyöradományért, 74 évvel a háború után, 30 évvel a rendszerváltás után és 10 évi kormányzás után, miközben Európa vízesésként zúdította ide a pénzt. Nincs mentség! Nincs gyurcsányvóóót! Nem, ti voltatok, álszent stricik, ti tettétek ezt velünk, kamuból riogattatok Sorossal, migránsokkal, Brüsszellel, és a kamu sötétségének leple alatt ti tüntettetek el mindent a közös asztalról! Hogy a rajtunk röhögő seggfej meccsről meccsre repkedhessen, miközben azt várná, hogy templomok kövén térdepelve imádjuk és diétázzunk a kedvéért. Nem, nem akarjuk, húzzanak el a horizont felé! Nem akarjuk, hogy a hírünk a világban ilyen szennyes legyen, hogy a sajnálat. a szégyen legyen osztályrészünk, hogy mi vagyunk az idegengyűlölők, a homofóbok, az antiszemiták, az embergyűlölők, a szegények üldözői, a nyomor büntetői, nem, nem akarjuk, elég volt, ezt üzentük vasárnap!
A figyelmeztetés tudomásul vételét köszönjük, a következtetések levonását áthárítanánk!
És ezen a vonalon megyünk tovább…

2019. október 15.