Valami mindig van a sorok közé elbújva… néha a legszebb szavak között is a legszörnyűbb méreg.
Eszeveszett korban élünk, Húsvét ünnepént keresztény templomokban robbantanak baromarcú kretének, és ráadásul három luxusszállóban is. Halottak és sebesültek. Értelmetlenül. A tébolyult ismert jegyei köszönnek vissza megint. valakire haragszik az őrült valami misztikus okból és ártatlanokon áll „bosszút”. Nincs rá mentség, nem lehetséges semmiféle megbocsájtás, a terrorizmus rákos daganata az emberi társadalomnak, ki kell operálni, kiirtani, kidobni a szemétbe a keselyűknek. Bármilyen okból követte el az idiotizmust, mindegy az… nem szabadságharcos, nem vallási fanatikus, nem hitének hős védelmezője, csak egy kupac széklet, csatornába vele! Csatlakozom Jacinda Ardernhez, az új-zélandi kormányfőhöz, nem írom le a görény nevét, se a norvégét, se a párizsi, londoni mocskokét, két napja fiatal újságírónő esett áldozatul északír seggfejeknek, szóval, mind-mind aljas kórokozók vagytok, összes terroristák, muszlimok, katolikusok, protestánsok, India és Pakisztán határának összes hülyéi, Sri Lanka szigetén élő összes vallási bekattant, és mindenki, aki bármi ilyent forgat a fejében egyáltalán.
De azért bele van valami mérgező gyökér fúródva az agyba. Ha a terroristák ellen mindig mindenki egységesen lépne fel, ha senki sem szimpatizálna velük sehol, talán nem is lennének. De mindig előbukkan a pata meg a szőrös farok a csuha alól valahol. Azt mondja ma egy írnok, hogy valamit kellene tenni, imádkozni kellene a testvéreinkért… aztán más is mondja ezt, és visszafigyelem neki is a múltját, hogy mindig ezt mondja, csak egyes esetekben. Nem mondja, csak akkor, ha az övéi érintettek. Ha az övéit bántják, akkor van üldözés. Ha a másét, az nem üldözés, az a világ rendje, vagy mi. Templomot építünk a világ túlsó végén, akárhányat, de csakis kizárólag a „mieinknek”. Azoknak, akik azt mondják, amit mi. Gondolom, azért, mert „nekünk” van igazunk, meg azoknak, akik ugyanazt mondják, amit „mi”, tehát a többieknek nincs igazuk, azok mind selejt, pelyva, fűrészpor. Nem mecsetet, nem zsinagógát, nem pagodát építünk a világ túlsó görbületén, hanem keresztény templomot. És ezzel ki is zártunk, megkülönböztettünk. 
Ez a terrorizmus mozgatórugója, hogy vagyunk „mi”, és vannak az „ők”. Akármelyik oldalról nézzünk. A „testvéreink” a „mi” oldal, a többi meg nem testvér, hanem menjen a fenébe. Ha az isten oldaláról néznénk, akkor minden vallás azt mondaná, hogy minden embert Isten teremtett – mindegy, hogy hogyan is hívják a Teremtőt -, és így minden ember a testvére minden embernek. Nem lenne kit felrobbantani. De persze nem azt mondják a hazug disznók, hanem azt, hogy támogasd a mi izénket védőket, mert a mi izénk védői védenek a másik izék ellen. És amíg ez így van, hiteltelen minden vallás, amelyik ezt mondja. A templomban, mecsetben rakja a tüzet a másik imaháza, gyülekezete ellen. Zászlója van, és aki a zászlója alá csatlakozik, az nem minden emberhez csatlakozik, csak az emberek egy kikülönült bandájához, akik saját magukat igazhitűeknek kiáltják ki. Jön egy önkényúr, és azt mondja, hogy mától kezdve ez Iszlám Állam, keresztény ország, buddhista államvallás, mindegy, bármelyik… semmivel sem jobb a másiknál, aki bármilyen hit nevében ítélkezik mások felett. Amíg ilyen lesz, mindig lesz ok a terrorizmusra is.
Nem a vallások ellen szóltam. Csak azok ellen, akik a lélek lehetséges gyógyszerét a lélek kútjának mérgezésére használják fel. És azokat irtsa is ki minden civilizáció, akár a kereszt, félhold, bárány, svasztika nevében érzik magukat felsőbbrendűbbnek másoknál.

2019. 04. 21.